Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 3. szám
keletkeznek a Vigadó téri állomáson. A vízállásokkal együtt ezek az adatok is bekerülnek a Magyar Hidrológiai Adatbázisba, ahol elektronikus formában el-200 Kovács Péter: A Duna budapesti állami vízmércéjének története 7. ábra. Az éves legkisebb, átlagos és legnagyobb vízhőmérsékletek a Dunán Budapestnél (1946-2022) 3.4. Vízhozam A Duna budapesti szakaszán az első vízsebesség méréseket valószínűleg már a 18. században végrehajtották, kísérleti sebességméréseket a Duna felmérése kapcsán Huszár Mátyásék itt is végeztek 1828 körül, de a mai fogalmaink szerinti első vízhozammérésekre a dunai mappáció befejező szakaszában, nagyrészt az 1836-os és 1838-as őszi kisvizek idején került sor, Hieronymi Ottó Ferenc vezetésével (Fejér-Lászlóffy 1986). Az 1838. október 31-én végzett vízhozammérés eredménye 1521 m3/s lett, a budai sóraktár szelvényében, ami így a budapesti vízmérce későbbi vízhozammérési törzskönyvében az első bejegyzés. A mérés végrehajtójaként itt Vásárhelyi Pál van megjelölve, de ez valószínűleg téves információ. Vásárhelyi ugyan 1829 áprilisában váltotta Huszár Mátyást a Duna-mappáció vezetésében - egyebek mellett éppen a vízhozammérések módszerei kapcsán kialakult nézeteltérések miatt -, de 1833-tól már főképp az Al-Duna szabályozási munkálataival foglalkozott (1835-ben le is váltották a mappáció éléről), így személyesen feltehetőleg nem volt jelen a budai méréseknél. Viszont Vásárhelyi ezeknek a méréseknek az adatai alapján publikálta a vízhozammérésről szóló, nemzetközi jelentőségű tanulmányát 1845-ben; sajnos nem említette benne a felhasznált adatok mérésének időpontját (Bendefy 1958, Fejér-Lászlóffy 1986, Csath el al. 1998, Duna Múzeum 2023).
