Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 3. szám

Vízügyi Közlemények, C V. évfolyam

2023. évi 3. füzet

A DUNA BUDAPESTI ÁLLAMI VÍZMÉRCÉJÉNEK KÉT ÉVSZÁZADOS TÖRTÉNETE

KOVÁCS PÉTER1

1. Bevezetés

A Duna budapesti vízmércéjéhez 2023-ban számos kerek évforduló kapcsolódik. Az állami vízmérce kétszáz évvel ezelőtt kezdte meg működését; a lapvízmérce kilencven évvel ezelőtt került a mai helyére, a Vigadó téri hajóállomás mellé; a budapesti vízmérce történetében jelentős szerepet betöltő lánchídi vízmérce házikót száztíz éve létesítették; nyolcvan éve kezdődött meg a vízszintregisztrálás rajzoló vízmérce segítségével.

A Duna-menti háromszögelést és lejtmérést a folyam tervbe vett szabályozása tette szükségessé, melynek elsődleges oka az árvizek levezetése és a hajózás biztosítása volt. Az erre vonatkozó első lépések még 1814-ben megtörténtek és I. Ferenc 1815 elején kiadta a vonatkozó műszaki végrehajtási utasítást. 1818 végén a József nádor vezette helytartótanács rendeletet adott ki arról, hogy az országos építészeti főigazgatóság a katonai mérnöki karral együttesen lásson munkához. A tényleges felvételi munka végül 1822-ben kezdődött (Bendefy 1951, Kolundzsija 2020).

Az első vízmércék József nádor utasítására négy Duna-menti erődben létesültek: Pozsonyban, Komáromban, Budán és Péterváradon, mivel a vízállásokat ekkor még elsősorban katonai célokra gyűjtötték. A budai és pozsonyi vízmércékről a Duna felmérésével összefüggésben 1823 óta vannak hivatalos, állami szervek által készített rendszeres vízállás feljegyzések (Zuber 1929, Kolundzsija 2020).

1 Dr. Kovács Péter hidrológus, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVÍZIG)

Vízrajzi és Adattári Osztály szakágazati vezetője, az NKE Víztudományi Kar adjunktusa