Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Papanek László — Benedek András - Papp Gergely: A Sajó Elemér (Tassi) többfunkciójú vízleeresztő műtárgy a Ráckevei (Soroksári)-Dunán
40 Papanek— Benedek— Papp: A Sajó Elemér vízleeresztő műtárgy szakasz kifejezetten alkalmas helynek bizonyult a másodlagos jégzajlás megállására és torlaszok kialakulására. Az emlékezetes 1838. évi jeges árvíz során a Duna felső szakaszán megkezdődött hóolvadásből kiinduló árhullám a Csepelsziget felső csúcsának térségében jégtorlaszt emelt. 1838 márciusában a Csepelszeget északi csúcsánál az összes addigi árvizet 2 m-rel meghaladó vízszint alakult ki a jégdugó visszaduzzasztó hatása miatt. Ennek következtében a visszaduzzasztott víztömeg elöntötte az akkori Pestet és Budát, a Csepel-szigetet, súlyos emberáldozatokat követelt, hatalmas pusztítást, károkat okozott (Lászlóffy 1938). Az árvizet követően többek, elsősorban Leelmer Józsefmérnök, valamint Pietro Paleocapa velencei építési főigazgató részéről korszerű tervek készültek az érintett Duna-szakasz rendezésére. Lechner József mérnök 1842-ben foglalkozott a pesti Duna-szakasz szabályozásának kérdésével, s az 1838-as árvíz tanulságai alapján a jégtorlódás megakadályozása érdekében a soroksári Duna-ág elzárását sürgette. 1865-ben Pesten német és magyar nyelven megjelent Reitter Ferenc ,JDunaszabályozás Buda és Pest között, a Csepel-sziget s a soroksári Duna-új bal partján fekvő ártér ármentesítése” című munkája, amely az 1838-as pesti árvíz óta megfeneklett szabályozási kérdést újra felvetette, s közvetve elindítója lett a téma körül kialakult széles körű szakmai vitának. A kiegyezés után az Andrássy-kormány Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériuma egyik első feladatának tekintette, hogy a fővárosi Duna-szakasz gondjait megoldja. Az elkészült tervek alapján 1871 szeptemberében az alacsony dunai vízállást kihasználva megkezdték a Soroksári Duna-ág elzárására szolgáló ún. Gubacsi-gát építését. A Gubacsi-gátat a felső torkolattól kb. 3,5 km-re, délre építették meg, kőszórással és burkolatokkal biztosított földgátként, amelybe a soroksári-ág tápvízzel való ellátása érdekében egy háromnyílású zsilipet építettek (7. és 2. kép). A soroksári ág elzárásával egyidejűleg a budafoki ágat alkalmassá tették a teljes dunai vízhozamok levezetésére; a lágymányosi szakasz szélességét 1050 m-ről 380 m-re szűkítették, mélységét kotrással növelték. 1. és 2. kép. A Gubacsi-gát építése 1871-ben (Fejér 2001)
