Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)
2023 / 1. szám - Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as szilveszteri felső-tiszai árvíz történetéhez
164 Szlávik Lajos: Adalékok az 1947-48-as felső-tiszai árvíz történetéhez dosságról és alaposságról, ahogy elődeink az árvízvédelmi munkákra felkészültek, illetve, ahogyan a bekövetkezett árvízkatasztrófa okait tárgyszerűen elemezték. A fegyelmi vizsgálatot a Tisza-Dunavölgyi Társulat árvízvédelmi albizottsága folytatta le Budapesten, 1948. május 25-én. A vizsgálattal azt kívánták tisztázni, hogy mi volt az árvíz bekövetkezésének oka és a Tisza-Szamosközi Ármentesítö és Belvízszabályozó Társulat működési területén kialakult katasztrófa a gátak akkori magassága mellett emberileg elhárítható volt-e? (A vizsgálat a Beregmegyei Társulatnál történtekre nem terjedt ki.) Dr. Szent-Iványi József a következőket írja dr Tóth István vizsgálóbiztosnak: „A kért szakvélemény minél alaposabb kidolgozása céljából a miniszteri biztosságom alatt működő Tisza-Dunavölgyi Társulathoz bekért... iratok gondos tanulmányozása után hívtuk össze a lisza-Dimavölgyi Társulat árvíz- és belvízvédelmi albizottságát, amelyben a Központi Bizottság kiküldött tagjain, a Földmívelésügyi Minisztérium vízügyi és vízügyi műszaki főosztályának, a Vízrajzi Intézet, valamint az Országos Árvízvédelmi Kormánybiztosság képviselőin kívül az ország—vízfolyások szerint alakított — 9 különböző területének szakértő mérnökei vettek részt." (Szent-lvánvi 1948). Jelen voltak: Dr. Szent-Iványi József miniszteri biztos, Dr. Domán György h. miniszteri biztos, Serf Egyed min. osztálytanácsos - az OVgH Hivatal Szervezési Bizottságának tagja, Pataky Béla min. osztályfőnök, az FM folyammémöki ügyosztályának vezetője, Dr. Bogárdi János a Vízrajzi Intézet igazgatója, Pichler János a TDT KB titkára, és az albizottság 16 tagja, köztük: Bolgár László, Dános Valér, Durst Zoltán, Ihrig Dénes, Tápay László, Ziegler Károly Jegyzőkönyvvezető: Csontos László (TDT 1948d) Ajelentés megállapítja, hogy „...a bekövetkezett árvízkatasztrófa a gátak jelenlegi magassága mellett elhárítható nem volt, mert az árvíz a védműveket messze felülmúló méretű volt... A bökényi szakadáson kiömlő tiszai árvíz a Batár-töltés 8 km hosszú szakaszából 4 és fél km hosszú gátszakaszt órák alatt több mint 20 cm magasságban meghágott. Még ha a Társulat erre az előre nem látható feladatra felkészült volna, hogy ezen átfolyást megfelelő magasságú jászolgáttal felfogja, akkor sem állt volna elegendő idő a katasztrófa elhárítására, mert az átfolyás feltartóztatása eseten az árvíz további emelkedése következett volna be, úgy, hogy az árvíz tetözése a Batártöltésnél nem 20-25 cm-rel, hanem 35-40 cm-rel lett volna magasabb. Ennek következtében a jászolgát legalább 60 cm magassággal kellett volna, hogy megépüljön. A bökényi szakadás ukrán területen 30-án reggel 6 óra körül történt, ez a víz 7 óra körül ért a Batár-töltéshez, ahol az átömlés már de. 10 órától kezdve megindult. Tehát 3 óra állt volna rendelkezésre, amely idő alatt 4500fm jászolgátat, 9000 db karó leverésével. 12 000 db deszkának a karók mögé való helyezésével és ráerősí-
