Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 3. szám - A 2022. évi aszály Magyarországon
60 A 2022. évi aszály Magyarországon Az igazi gond, hogy a mintegy 90 ezer km hosszúságú vízhálózatunk (folyók, patakok, csatornák) az igényekhez képest ritka. Vízkészleteink háromnegyed része a Duna és a Dráva medrében összpontosul. Az ország mintegy felét kitevő Tisza vízgyűjtőjére mindössze a vízkészlet negyede jut (6. ábra). Lényegesen kedvezőtlenebb a kép, ha a kisvizes időszakokat tekintjük. Az évente átlagosan lefolyó (országunkból kilépő) vízhozam mintegy 3 300 m3/s, ezzel szemben kisvizek idején ez alig haladja meg az 1 000 m3/s-ot, bár a vízelhasználás aránya még így is elenyésző. Eves szinten - a természetes vízkészletet tekintve - a Tisza völgy a leginkább vízhiányos (7. ábra). A készletek első nagy összetevője tehát a felszíni vizek mennyisége. Ez a hazai vízkészlet a folyókban medertározással, kisvízfolyásokon dombvidéki tározás formájában gyűjthető össze, célszerűen emelt szintű vízterek létrehozásával, hogy a vizek szétosztásakor a szivattyús energiafelhasználást megspóroljuk. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy a felszíni vizek tározásával kapcsolatos nagyon eluralkodott kritika, miszerint több víz folyik ki az országból, mint, amennyi beérkezik - teljesen tudománytalan és szembe megy a vizek rezsimjével kapcsolatos nemzetközi megállapodásokkal is. A részleteket itt nem ismertetjük. A kisvízfolyások vizeinek tározását is csak azzal a szigorú megkötéssel szabad tervezni, hogy a mederben, mind a felvízen, mind az alvízen az ökológiailag szükséges vízállapotok az év minden időszakában biztosíthatóak legyenek. Ezek a tervezési és engedélyezési feltételek a vízgazdálkodás dezintegráltsága miatt ma nem érvényesülnek. Ha készletgazdálkodásról beszélünk, akkor nem szabad megfeledkezni a felszín alatti vizekből, illetve a szennyvizekből származó készletekről sem. A folyók készletének megtartása, illetve felhasználásra alkalmassá tétele meder-, illetve oldaltározók létesítésével oldható meg. A felszín alatti vizek esetében a kitermelés teljesen ellenőrizetlen, az engedély nélküli kutak száma még csak nem is becsülhető, de több százezer, sőt talán 1 millió kútról beszélünk. Ugyanakkor egymástól független vizsgálatok azt is állítják, hogy a Homokhátságon éves átlagban 400 ezer m3 talajvíz termelhető ki. A szennyvíztisztító telepekről a befogadó víztestekbe bocsátott tisztított kommunális szennyvíz mennyisége a 2020-as adatok szerint országosan évi 530 millió m3. Ezek hasznosítása azonban jelenleg mind szervezetileg, mind rendszerszerűen Magyarországon megoldatlan. Hazai vízkészletünk egyik legnagyobb pozitív összetevője a csapadék, amely közelítően a befolyó felszíni készlet felével egyenlő. Hazánk területére 2001. és 2010. között éves átlagban 55,9 km3 hullott. Ebből a vízfelületekről, a talajról és a növényzet révén 48 km3 párolgott el. A kettő közötti különbségből 7.9 km3 amiből egy rész beszivárog a mélyebb rétegek felé - ez is hasznos,
