Vízügyi Közlemények, 2022 (104. évfolyam)
2022 / 2. szám - Váradi József - Szlávik Lajos: A hazai víztudományi kutatások helyzete és reinkarnációja
Vízügyi Közlemények, CIV. évfolyam, 2022. évi 2. füzet 25 gazdálkodással kapcsolatos hazai K+F területén. Azonban a vízgazdálkodási tervezés korábbi szakaszaiban megfogalmazott K+F programok többsége nem valósult meg, így - az előrelépések ellenére - a témák többsége ma is aktuális (VGT3 2022). A 2011. évi magyar EU-s elnökség egyik kiemelkedő eredményeként 2011 júniusában végső formában jóváhagyták az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítását, az EU Duna Régió Stratégiát (EUSDR). A 14 országot összefogó stratégia célja 12 szakterület fejlesztéspolitikáinak összehangolása, a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében. Vízgazdálkodási szakmai és tudományos eredményeink és nemzetközi tekintélyünk egyik legfontosabb nemzetközi elismerésének jele az, hogy Magyarország társkoordinátora lett a Duna Stratégia mindkét vízgazdálkodással foglalkozó prioritásának: a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése fejezetnél Szlovákiával, valamint a környezeti kockázatok kezelése területén Romániával közösen. Emellett 2017-ben Magyarország töltötte be az együttműködés soros elnökségét és az Éves Fórum Budapesten került megrendezésre (EUSDR 2022). Itt is nehéz azonban arra válaszolni, hogy vajon mennyiben hatott ez a munka a hazai vízgazdálkodás gyakorlatának előremozdítására. A 2014-2020-as időszakban indult a Duna Stratégiával területileg egyező és céljainak megvalósítását ebben az időszakban mintegy 245 millió eurós pénzügyi kerettel segítő Duna Transznacionális Program (DTP). A DTP 2014-ben Budapesten talált otthonra és ez a 2021-2027-es európai uniós költségvetési időszakban sem változik meg. Jelentős részben hazai intézmények végzik az EUSDR megvalósítását segítő transznacionális projektek koordinációját. Az EUSDR a nemzeti koordináció emellett egyéb régiós szakmai együttműködési platformokat is támogatott. Ilyen volt többek között a 2019-ben, magyar kezdeményezésre létrehozott Katasztrófakezelési Munkacsoport a környezeti kockázatok prioritási területen. Az elmúlt években a Duna vizgyűjtő egyik legfontosabb kutatási programja volt,/! Duna hordalékmérlegének helyreállítása” c. projekt, amelyet a Duna Regionális Stratégia is a legmagasabb prioritású témák közé sorolt. (DANUBESEDIMENT - Danube Sediment Management - Restoration of the Sediment Balance in the Danube River). A 2017-2019. között folytatott kutatásban 14 projekt partner és 14 stratégiai partner vett részt. A magyar kutatók jelentős nemzetközi elismertségét és szerepét mutatja, hogy ezt a különösen fontos kutatást is Magyarország, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke koordinálta. Hasonlóan fontos zászlóshajó ” (flagship) nemzetközi program volt 2017-2019. között a JOINTISZA projekt, amelyet szintén Magyarország koordinált. A projekt célja a 2011 -ben az ICPDR által koordinált, a Víz Keretirányelv előírásai szerint készített Tisza Rész-vízgyűjtő Gazdálkodási terv megújítása volt, pilot projektként koordinálva az EU árvíz irányelve alapján kidolgozott árvízkockázat kezelési tervvel, az aszály kezelési tervekkel és a települési hidrológia problémáinak kezelésére kidolgozott tervekkel.
