Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Pannonhalmi Miklós - Varga Pál: A vízminőség vizsgálatok 50 éve Magyarországon a Duna példáján
60 Pannonhalmi Miklós-Varga Pál: A vízügyi szolgálat vízminőség vizsgálatai... A célok megvalósítására egy átfogó mérőprogram került végrehajtásra, ami magába foglalta a legfontosabb összetevők (a víz, a lebegőanyag és az üledék) vizsgálatát, gyakorlatilag az összes fontos komponensre, a növényi tápanyagoktól, szénhidrogén vegyületektől, növényvédő szerektől a nehézfémeken keresztül a lényeges mikroszennyezőkön át egészen a szerves ónvegyületekig. Vizsgálatra került továbbá a fitoplankton, bakterioplankton és a makrozoobentosz is. A növényvédő szerek közül csak a Dunában fordult elő a 2,4D (diklórfenoxiecetsav), az MCPA (2-metil-4-klór-fenoxi-ecetsav), a Chlortoluron, és a Desisopropylatrazin. Az egész mérési szakaszon - a betiltás ellenére - a DDT és származékai, bomlástermékei mérhető koncentrációban fordultak elő. Kiemelendő, hogy a teljes szakaszon, egységes módszerrel az üledék vizsgálata is megtörtént. Ebből itt a <40 pm frakcióhoz kötött szerves ón vegyületek hossz-szelvényét mutatjuk be (4. ábra). Az akkori mérési eredmények alapján felhívták a figyelmet a tributil-ón szerves ónvegyület androgén hatására. A vízben mért értékek lényegesen meghaladták a Rajna folyóra kidolgozott határértékeket. A Duna-Majna-Rajna csatorna 1992. szeptember 25-én történt átadása után megkezdődött bizonyos fajok cseréje a két nagy vízrendszer között. A kisrákok, kagylók Kelet - Nyugat - Kelet kétirányú vándorlását a MS Burgund mérőhajó vizsgálatai bizonyították. A vizsgálati eredmények két kötetben kerültek bemutatásra, melyből az egyik a széles közönség számára készült, míg a másik tartalmazta a vizsgálati eredményeket és a fontosabb megállapításokat (Krauß-Kalweit 1999). A mérőhajó útjáról, az eredményekről a két kezdeményező fél a 2000. évi Hannoveri EXPÓN számolt be (Pannonhalmi-Krauß-Kalweit 2000). 3.6. A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) expedíciós mérései A Dunamenti országok közös Duna hossz-szelvény vizsgálatait (ICPDR JDS) az 1998-ban alapított Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) kezdeményezte és szervezte. A Közös Duna Vizsgálatok monitoring programjához a vízügyi ágazat vízi járműveket, illetve a VITUKI a szakmai és tudományos hátteret biztosította. A kezdeményezés óta négy egyeztetett dunai hossz-szelvény vizsgálatra került sor. Az egyes expedíciók eredményei publikálásra kerültek és az ICPDR honlapján elérhetők. Az alábbiakban csak a főbb megállapításokat emeljük ki.
