Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 1. szám - Váradi József: Vízválságos Magyarország
32 Váradi József: Vízválságos Magyarország 2.1. Vízforgalmunk dilemmái Hogyan érhetjük el, hogy ne hagyja el több víz az országot, mint amennyi belép hozzánk? Hogyan tudjuk megakadályozni az ország 8-10 százaléknyi területének elsivatagosodását? Ez gyakran felmerülő két kérdés. Az első kérdés, bár erősen hangoztatott kívánalom, valójában tudománytalan, mert hazánk esetében a felszíni és felszín alatti lefolyások miatt és főleg, mert nem elhasználjuk, hanem jórészt csak hasznosítjuk a készleteket és azokat tisztítva, vagy tisztítatlanul a befogadókba visszajuttatjuk, ezért a vízmérleg mindig pozitív lesz a határnál. A megállapítás egyébként is folyóink sokévi középvizhozamára vonatkozik. Nyomatékot ad ennek a kérdésnek, hogy hazánk vízgazdálkodását három folyónk (Duna, Tisza, Dráva), mint államhatárokkal osztott víztest vízforgalma határozza meg. A nemzetközi egyezmények a vízforgalom tekintetében is kötelezettségeket rónak a felvízi és az alvízi országokra. Azt lehet célul kitűzni, hogy a vízhozzáférés lehetőségét, az évszaktól és a hozzáférési igény helyétől függetlenül maximalizáljuk. Ennek módja pedig a gravitációs úton feltölthető emelt szintű vízterek létrehozása és az így visszatartott vizek gravitációs továbbvezetése, szétosztása. A tározás ugyanakkor több cél (hasznosítás, kárelhárítás, rekreáció, természetvédelem, ipar- és gazdaságfejlesztés stb.) egyidejű teljesítésére alkalmas. 2.1.1. Folyók medrében történő emelt szintű vízterek létrehozása Talán ez a kérdéskör az, amivel kapcsolatban a legnagyobbak a viták, vagy ma már inkább a hallgatás. Mi vizesek mindig hangsúlyoztuk, most is ezt teszem, hogy a vízügyi szolgálat nem akar vízlépcsőt építeni. Meg tudjuk mutatni, hogy hogyan lehet, hogy hol lehet, hogy milyen következményei lesznek, vagy lehetnek a beavatkozásoknak. Lehetőséget kínálunk és nem az akaratunkat hirdetjük. A hazai, lassan évszázados tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy nincs bizonyítható, kimutatható káros hatása az emelt szintű vízterek létrehozásának. A Tisza-völgyi emelt szintű tározók bizonyították létjogosultságukat még akkor is, ha a média, vagy a környezet- és természetvédelem elhallgatja az ezzel kapcsolatos tényeket. Ugyanígy az is világossá vált - már ha a tájékoztatás e témakörben pártatlan és teljes -, hogy haszna, előnye, szinte megszámlálhatatlan. A létesítményekkel kapcsolatos hatáselemzések tudománya ráadásul az elmúlt évtizedek alatt nagyon sokat fejlődött, csak alkalmazni kell azokat. És szakmai döntéseket kell hozni, nem pedig érzelmi, vagy indulati alapon befolyásolt módon kinyilatkozásokat tenni. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a helyeket, ahol a mederduzzasztá
