Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)

2021 / 2. szám - Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán

138 Kertész József: A rajkai (trianoni) zsilip a Mosoni-Dunán 1. kép. A rajkai zsilip A Mosoni-Dunába bocsátható vízhozam felső határa 200 m3/s, mert a Mosoni- Duna árvédelmi müveit az ehhez a vízhozamhoz tartozó vízállásra méretezték. Az alsó határ a terv szerint 60 m3/sec, mert ez a vízmennyiség biztosítja a kellő víz­mélységet az esetleges hajózás számára. A valóságban azonban az építés óta álta­lában 30 m3/sec-t bocsátanak keresztül, mert a tervezett hajózási forgalom nem alakult ki és a vízigények a kisebb vízhozammal is kielégíthetőek voltak. Csalódás érte azokat, akik a zsilip megépítésével a Mosoni-Duna egész hosz­­sza mentén várták az árvizek elmaradását, mert az alsó szakaszon (ahol nem épült árvízkapu) a Duna visszaduzzasztó hatása miatt a Mosoni Duna alsó szaka­szán megjelennek a dunai árvizek.4 A belvízelvezetés további javítása érdekében, a Földművelésügyi Minisztérium 1910-ben a rajkai zsilipen bebocsátható vízho­zamot max. 130-140 m3/sec állapította meg. Ennek megfelelően, az eddigi +2,00 m-es legnagyobb vízállás +1,20 m-re csökkent. A terv szerint a fenti vízhozamok átbocsátására és a későbbi hajózás biztosítá­sára egy 10,00 m széles nyílású vízbeeresztő zsilip és egy 10,00 m széles hajózsi­lip felső fője épült meg a szükséges töltőnyílásokkal oly módon, hogy a hajózás ^ Jelenleg (2021-ben) befejezés előtt áll Vének község területén a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának építése, amely árvízkapu funkciót is ellát majd. (A Szerk. megjegyzése)

Next

/
Oldalképek
Tartalom