Vízügyi Közlemények, 2021 (103. évfolyam)
2021 / 2. szám - Szerkesztői bevezető
6 Szerkesztői bevezető esetleges újabb hullámai, hanem a jövő járványai esetében is. Tudomásunk szerint magyar nyelven, hazai szerzőktől ez az első ilyen témájú publikáció a vízügyi szakirodalomban. Az utóbbi évtized egyik „legviharosabb” szakmai területe a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás helyzete. A témával sokrétűen foglalkozó kilenc fős szakmai kollektíva egy alapos körképet és kórképet tesz közzé A kutakkal kapcsolatos problémák a felszín alatti vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás és a vízvédelem területén c. dolgozatukban. Bemutatják, hogy az engedély nélkül épített kutak száma 1990 után fokozatosan emelkedett, becslésük szerint napjainkban az évente épített kutak 90-95 %-át fúrják engedély nélkül. Megállapítják, hogy Magyarország jelentős területein túlhasználat mutatkozik a felszín alatti víztestekben és ez negatív hatással van az ivóvízbázisok készleteire is. A jelenlegi engedély nélküli kutakkal a becslések szerint a felszín alatti vizekből származó vízkivételek mintegy 20 %-át tennelik ki. Az engedély nélküli és a felhagyott kutak (ezekből akár 1 millió darab is lehet országosan!) veszélyeztetik a vízhasználatok fenntarthatóságát. Az utóbbi évtizedekben a kutak engedélyezéséhez kapcsolódó jogalkotás alapvetően nem szakmai alapokon nyugszik. A vízügyi hatósági szervezetek, amelyek az engedélyezésben és az ellenőrzésben kellene, hogy eljárjanak, a nem körültekintő átszervezések miatt nem tudják megfelelően ellátni a feladataikat. A szerzők számos javaslatot tesznek - többek között - a kútfúrók regisztrációjára, a kutak építésének célirányos ellenőrzésére, a kútfúró képzés újra szabályozására, a vízkútfürás engedélyezési rendjének felülvizsgálatára, a kútrendezés országos programjának kidolgozására. Keve Gábor Folyami jégfedettség mérése webkamerával c. tanulmányában a Duna alsó szakaszán 2002 óta folyó webkamerás jégzajlási megfigyelések felvételeinek feldolgozására mutatja be az általa kidolgozott módszert. A nagyfrekvenciájú mérési eljárással objektiven elemezhetővé vált a Dunán zajló jégfedettségi arány időbeli pulzálása és annak napi menetgörbéje is. A kutatómunka eredményei felhasználhatók a jégelőrejelzésekben. A rajkai vízbeeresztő zsilip a Mosoni-Duna felső végén, a dunai kiágazásnál épült, Rajka község határában, 1905-1908. között. Rendeltetése, hogy szabályozza a Nagy-Dunából a Mosoni-Dunába áramló vízmennyiséget, ezzel kizárja a Mosoni- Dunából a dunai árvizeket. Kertész József cikkében ismerteti a műtárgy szerkezetét, a létesítmény tervezésének és építésének folyamatát. Bemutatja történelmi jelentőségét a II. világháborút követő határtárgyalások során, a Bősi (Gabcikovói) Vízlépcső megépítésével a térségben kialakult új helyzetben, és napjainkban.
