Vízügyi Közlemények, Kvassay Jenő emlékszám születésének 170. évfordulójára (különszám, Budapest, 2020)

Válogatás Kvassay Jenőnek a Vízügyi Közleményekben megjelent tanulmányaiból

78

Kvass ay Jenő: Vízgazdasági politikánk

A vízi beruházási törvénybe felvett munkálatok elvégzése után a következő folyók, illetőleg folyószakaszok válnak hajózhatóvá:

Duna és mellékágai ............................................. 1170 km

Tisza.- ... .......................... ... ... —.................. 694 «

Dráva ............—__— ... — ... — ................ 196 «

Száva................................................................- — 598 «

Balaton .,.........................................—.................... 80 «

Marosfolyó .....................—------------------------ 343 «

Kulpa (Károlyvárostól)... ...................................... 135 «

Vág, Tamócztól_________—,...............—.............. 68 «

Temes, Botostól....................... 87 «

Szamos, Szatmártól................. 85 «

Sajó, Bánrévétől-. ....................................—'......... 115 «

1 Körös, Békésgyulától _ _________ —............ 140 «

Sió, a Balatontól ... ........................—..........— 110 «

Béga, Kistopolytól .................. 156 «

Összesen: 4022 km

Ehhez még hozzáveendő volna:

Az Ung, Ungvárig ................................................. 65 km

A Laborcz, Nagymihályig ..................:................. 25 «

A Latorcza, Munkácsig...............................— — 50 «

A Tisza, Vásárosnaménytól Tiszaujlakig ...-----_.--- 60 «

Összesen: 200 km

Összesen tehát 4222 km hosszú természetes viziút. III.

III. Mesterséges viziutak (hajózócsatornák).

Hajózócsatornánk ezidőszerint csak egy van: a Ferencz-csatorna 238 km hosszban, melynek fővonala a múlt század elején épült, mikor is a világ legnagyobb méretű csatornája volt, amennyiben 650 tonnás hajók járhattak rajta, mig az európai és amerikai csatornákon csak 2—300 tonnásak.

Domborzati viszonyaink olyanok, hogy azok miatt számos csatorna megépítését lehetne tervezni, amint ez a múltban történt is, ha azonban a technikai lehetőségen kívül a közgazdasági és forgalmi szükségességet is kellően mérlegeljük, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy belátható időn belül, éppen folyóink hajózhatóvá tétele következtében, csakis két mesterséges csatornára van szükség és pedig az egyik a Dunát a Tiszával összekötő csatornára, még pedig annak buda- pest-szolnoki vonatozására, mely a budapest-szolnoki kerülőt Titelen keresztül 920 km-re rövidíti meg és ennyivel hozza közelébb viziúton a keleti Kárpátokat az ország szívéhez. A második csatorna a Dunát a Szávával összekötő vukovár- samaci csatorna, mely 400 fon-rel rövidíti meg a viziutat Bosznia és Fiume felé. A Duna-Tisza csatorna költsége 50 millióra, a Duna-Száva-csatornáé 25 millióra számíttatott a háború előtt.

E két csatorna nélkül, különben páratlan viziúthálózatunk befejezettnek nem tekinthető és azok a milliók, melyeket térmészetes viziutainkba már eddig költöttünk és még ezután fogunk költeni, teljes gyümölcsöt csak akkor fognak hozni, ha e szükséges két összekötővonalról is gondoskodunk.