Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei

256 Dr. Mayer István km hosszban, a Zala-Somogyi-határárokba történő bevezetés felett kialakí­tott kiegyenlítő tározóig. - Kiegyenlítő tározó kialakítása a Zala-Somogyi-határárok feletti csatlakozási szelvényben. Innen a Dráva vize a Zala-Somogyi-határárokban, 41 km hosszú, szabad felszí­nű átvezetéssel éri el a Zalát, majd további kb. 10 km után a Zala torkolati szelvé­nyét a Keszthelyi-öbölben. 2.2. Vízpótlás a Drávából „keleti nyomvonalon" A Dráva „keleti nyomvonal" (OVH-VIKÖZ 1973) mind a nyomvonal hosszát (54,4 km), mind a Balaton-vízzé válás folyamatában meghatározó jellegű bevezetés helyét tekintve nem felel meg az alapvető célkitűzéseknek. A nyomvonal-változat egy, a Dráva 155 fkm-ben, Barcs közelében létesített víz­kivételi műből indulna. A balatoni részvízgyűjtőbe átvezető „keleti nyomvonal" geodéziai adottságai olyanok, hogy a teljes egészében nyomócsővel (54,4 km) kiépített vízpótlási nyomvo­nal mentén - a keresztezett völgyek nagy terepesései miatt - gravitációs szakaszok beiktatása nem lehetséges. Az 54,4 km hosszú nyomócsőben történő nyersvíz szállítás korábban nem, de ma már gyakorlati tapasztalatok alapján ismert, súlyos vízminőség-romlási problé­mákat vetne fel. Ezen és a rendszer kedvezőtlen terep-adottságaival, hosszával kap­csolatos többletköltségeken túlmenően további hátránynak tekinthető az, hogy a bevezetés nem a tó nyugati végében a Balatonhoz csatlakozó Zala vízrendszeren ke­resztül történik, hanem az a Boglár-Fonyód térségében becsatlakozó Nyugati-övcsa­tornán keresztül történne, a Koroknai-vízfolyás és a Határ-külvízcsatorna közbeikta­tásával, ami a természetes állapothoz közeli minőségű Balaton-vízzé válás hidroló­giai feltételeit nem elégíti ki. Összességében tehát a Űrava-Kelet vízpótlási változat hátrányai az alábbiak­ban összegezhetők: - A dél-somogyi dombvidék kedvezőtlen terepadottságai miatt a D-É irányú összeköttetés csak mintegy 55 km hosszú nyomóvezeték építésével lenne lét­rehozható. - A vízhasználatok és díjak lényegi változása miatt ma már ismeretlenek és ne­hezen becsülhetők a komplex hasznosítással összefüggésbe hozható igények és teherviselő fogyasztók. - A hosszú nyomóvezeték és műtárgyainak kiépítése jelentős többletköltséggel járna. - A zárt nyomóvezetékben fellépő káros moszatvirágzás, mohatenyészet eltá­volítása műszakilag nehezen megoldható, költséges művelet. - A Balatonba való bevezetés mind helyét, mind az elkeveredési viszonyokat tekintve kedvezőtlen. Miután ez a változat a szempontok egyike tekintetében sem „versenyképes", így a Dravű-Kelet változat elvetését javasoltuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom