Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Nagy László: Az 1876. évi Duna-völgyi árvízkárok

518 Nagy László tések szerint egész Szabadszállásig kiöntött és helyenként nagyobb pusztításokat idézett elő. Életmentés, valamint az elárasztott vidékeknek élelmiszerekkel való ellátása végett a kellő intézkedések azonnal megtétettek, nevezetesen, a Csepel szigeti községek felsegélyezésére azonnal, még f. hó 27-én útnak indíttatott egy gőzös mentő csolnakokkal és élelmiszerekkel ellátva Földváry Mihály országgyűlési képviselő, mint kiküldött biztos vezénylete alatt. Azonban az ercsii jégtorlódás miatt, mely csak folyó hó 28-a hajnalán indult el, a gőzös csak 600 méterre hatolhatott be csónakon a jég között Csepel szigetre és Szigetszentmiklós községet látta el élelemmel. Február 28-án a többi községekbe is elmehetett, és a szükséges intézkedéseket megtette. Csepel szigetét illetőleg a vízi közlekedés nyitva levén, folytattatni fognak. A solti járás, nemkülönben Kunszentmiklós és Szabadszállás mentésére és élelmiszerekkel való ellátására pedig mai napon hajnali órákban indíttatott el a „Daphne" hajó 17 pontonnal, 80 utásszal és több csolnakkal 3 utásztiszt kíséretében Gróf Szapáry István pestmegyei főispán vezénylete alatt. A mentést és élelemmel való ellátást pontonok és csolnakok által három külön irányban fogja eszközölni, mely célból 20000 adag kenyér, só, szalonna, és Felséged legkegyelmesebb adományából 3000 frt kézpénz küldetett ezen hajóval. Tolna megyében Paks község alantabb fekvő részei víz alatt vannak ugyan, de a gerjeni jégtorlaszok váratlanul megindulván és lefolyván, Tolna megye többi községei a félt vízveszélytől remélhetőleg megszabadultak, kivált miután a bölcskei szigetnél is megindult a jég. A Tolna-bátai védgát Szegszárd határában ma hajnalban 3 ölnyi résen átszakíttatott, nagyobb baj remélhetőleg bekövetkezni nem volt. Tolna megye részéről minden óvintézkedések a legpéldásabban eszközöltettek. Bajánál a vízroham a tápcsatorna zsilipének középfalát tökéletesen lerombolta, a kaput elhordta, és annak folytán a víz roppant erővel nyomult a bajai csatornába, azonban eddig életveszély és nagyobb baj nélkül. Apatintól Újvidékig eddig vízveszély nem forgott fenn. Nyitra megye területén a Vág folyamon a jég Pöstyénből 22-én megindult és Felsőcsöpönynél óriási torlaszt képezvén, a főágat elzárta. A rohanó víztömeg mellékágakon 23-án éjjel Felső- és Alsócsöpönyt, Szeredet és Újvárost elárasztotta, 120 ház dőlt össze. Szarkalásnál egy második jégtorlasz képződvén, a bal parti töltéseken két rés, a jobb partin egy rés töretett. A galgóci híd annyira megrongáltatott, hogy ezen közlekedni nem lehet. A Nyitra-völgy is egészen víz alatt áll Privigyétől Érsekújvárig. A megyei hatóság a kellő intézkedéseket azonnal megtette, a szükséges pénzsegélyt megküldte... Ezen legalázatosabb jelentésemmel inkább a kárvallott vidéket megjelölni, mintsem az árvíz által okozott pusztítások mérvét és részleteit előadni volt szándékom, mert részletes jelentések a törvényhatóságoktól ide még nem érkeztek, de másrészt az okozott kár most még megközelítőleg sem határozható meg, amennyiben az ártéren a házak, vetések, legnagyobb részt még most is víz alatt vannak. Budapesten, 1876. február 29-én. Tisza Kálmán"