Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán az 1998. novemberi árhullám alapján

ÁRVÍZI SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOK A FELSŐ-TISZÁN AZ 1998. NOVEMBERI ÁRHULLÁM ALAPJÁN DR. GAUZER BALÁZS és BARTHA PÉTER Az 1998. novemberében a Tiszán kialakult árhullám, melynek levonulása során a tetőző vízszintek a folyó magyarországi középső szakaszán megközelítették, a felső szakaszokon pedig több szelvényben meghaladták a legendás 1970. évi árhullám vízszintjeit, ismét ráirányította a figyelmet a tiszai árvédekezéssel kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálataink legfontosabb célja az volt, hogy különböző, vélhetően reális bekövetkezési eséllyel rendelkező meteorológiai (csapadék) és hidrológiai szcenáriók következményeinek az elemzésével nyújtson segítséget a jövőbeli, az árvízi biztonságot növelő fejlesztések koncepciójának a kialakításához. A vizsgálandó szcenáriók megfogalmazásához áttekintettük az 1970. évi és 1998. évi árvíz levonulása közötti hasonlóságokat és különbségeket, s megállapítottuk ezek okait. Számos lefolyás szimulációs vizsgálatot végeztünk el, amelyet az tett lehetővé, hogy a VITUKI Országos Vízjelzö Szolgálatánál a Duna, a Dráva és a Tisza napi vízállásainak és vízhozamainak az előrejelzésére szolgáló rendszer determinisztikus moduljai szimulációs vizsgálatok elvégzésére is alkalmasak. Terjedelmi és időbeli korlátok miatt a Tisza teljes magyarországi vízrendszerének az elemzése meghaladta volna a lehetőségeinket. Ezért - mivel mind az 1970-es, mind pedig az 1998-as árvíz alatt a legkritikusabb helyzet a Felső-Tiszán, illetve ennek mellékfolyóin alakult ki, vizsgálatainkat a vízgyűjtő Tokajig terjedő szakaszára, ezen belül is elsősorban a Tiszára, valamint a Szamosra összpontosítottuk (/. ábra). A Tisza felső vízgyűjtőjén rendelkezésükre álltak a szükséges meteorológiai és hidrológiai észlelések. A csapadékból keletkező lefolyás szimulációja/előrejelzése két, logikailag és módszertanilag külön kezelendő lépésben történik: - adott időszakban a talajfelszínt folyékony halmazállapotban elérő vízmennyiség - az úgynevezett aktív csapadék — értékeinek a meghatározása; — ezen aktív csapadék értékek által generált lefolyás kiszámítása. A folyóhálózat felső szelvényeiben lefolyó vízmennyiségek kiszámítása után az alsó szelvények lefolyásának a meghatározására különböző típusú árhullám transzformációs modellekkel történhet. Alapelvként kimondható, hogy nem egyetlen, univerzális előrejelző modell kidolgozására kell törekedni, hanem egy egységes rendszerű, de moduláris felépítésű szimulációs/előrejelzési rendszer kialakítását kell célul kitűzni, ahol az egyes modulok a vízgyűjtő területen lejátszódó különböző hidrológiai folyamatok leírására hivatottak. A rendszer általános felépítése a 2. ábrán látható. DK Gauzer Balázs oki. vízépítő mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt., Budapest) tudományos főmunkatársa. Barlha Péter oki. hidrológus mérnök, a VITUKI Rt. osztályvezetője.