Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Váradi József-Varga Miklós-Szlávik Lajos: Az 1998. novemberi tiszai árvíz elleni védelem országos irányítása, vezetése és tapasztalatai

Az !998. novemberi tiszai áiriz elleni védelem országos irányítása, vezetése és tapasztalatai I 13 országi folyószakaszok hidrológiai helyzetére: Tiszabecs fölött 4—5 km-rel, Tiszahökény-Péterfalva térségében, az 1947. évi árvíz töltésszakadásának környezetében átszakadt a Tisza bal parti töltése és elöntötte a Batár—Tisza zugot; továbbá a Borsa-patak betorkollása fölött, Csetfalva térségében átszakadt a Tisza jobb parti töltése - ez vezetett Mezővári jelentős részének elöntéséhez. A számítások szerint ezek az események legalább 5-7 centiméter körüli értékkel csökkentették az árhullám csúcsát, de ez a hatás semmiképpen nem volt több 15-20 centiméteméi (Illés et al. 2003). Tivadarnál a tetőző vízhozam mért értéke másodpercenként 3570 m

3 volt, a kisvízi vízhozam mintegy százszorosa. Miután a Túr, a Szamos és a Kraszna nem szállított jelentősebb vízmennyiséget, így az árhullám ellapulása következtében Záhonyban és alatta már nem dőltek meg az árvízi rekordok, nem alakult ki az addig észleltet meghaladó magasságú árhullám. Szélsőséges árvízi helyzet jelentkezett viszont a Tisza és a Bodrog összefolyásánál. A Bodrog mellékvizei közül csak az Ungon és a Latorcán érkezett történelmi árvíz és az elöntések miatt azok is tározódtak az elöntött kárpátaljai területeken, ezért a tetőzés a szlovák határszelvényben Bodrogszerdahelynél (Streda nad Bodrogom) 67 cmrel elmaradt az addigi legnagyobb értéktől. A tiszai visszaduzzasztásnak és a Bodrog árhullámának együttes hatására Sárospataknál a novemberi tetőzés csak 4 cm-rel maradt el az 1979. évi történelmi csúcstól. A Bodrog rendkívül magasra jelzett árvizét a Szlovákiában, az Ungon végrehajtott szükségtározás számottevően mérsékelte (Illés et al. 2003). Az előrejelzések helyesnek bizonyultak, a Tiszán levonuló árhullám Tiszabercelig átírta az addig mért legnagyobb vízállások értékeit és még Tokajnál is csak 8 cm-rel maradt alatta az addig mért legnagyobb vízszintnek A Kárpát-medencét november 6-a után több hullámban újabb és újabb esőzónák érték el. A lehullott csapadék ugyan már nem indított el újabb árhullámot, de lassította az apadást és nehezítette az árvízvédekezési munkák körülményeit. A Tisza középső szakaszán, Tokaj és Csongrád között - a hosszan tartó árvízi terhelés miatt - tartósan magas, az addig mért legnagyobb vízállást megközelítő árhullám ellen kellett védekezni. Csongrád alatt a novemberi árhullám tetözése már viszonylag gyorsan haladt, s annak értékei is lényegesebben elmaradtak az addig észlelt legnagyobb értékektől. December közepétől a Kárpát-medencében eluralkodott hideg miatt a hónap végén a folyókon megkezdődött jégképződés, a Tisza és a mellékfolyók egyes szakaszain állójég alakult ki. Intézkedéseket kellett tenni a jégtörő hajópark esetleges bevetésére. A teljesség érdekében meg kell jegyezni, hogy a tiszai árvízzel egyidejűleg jelentős árvíz vonult le viszont a Zalán és a Kerka-patakon is, amelyek jelentős műszaki irányítói, gépi eszközt és anyagot igényeltek, valamint kisebb árhullám volt a Rábán, a Murán és a Duna szigetközi szakaszán. 2. Az árvízvédekezési munkák Az árvízvédekezési készültséget Tiszabecsnél október 30-án rendelték el, és Szegednél december 4-én szüntették meg, a védekezés tehát - két hullámban, de szakmailag egy árvíznek tekintve — 36 napon át tartott (II. táblázat).