Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos: Az ezredforduló árvizeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése

Az ezredforduló án'izeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése 557 március végi jelentősebb mennyiségű csapadék újra igen magas, de a fő árhullám vízszintjeit el nem érő vízállásokat okozott volna. A 2001. évi árhullám kialakulásának jellegét tekintve sokban hasonlított az 1998. évihez. Mindkettőt döntően a Felső-Tisza kárpátaljai vízgyűjtőin hullott igen jelentős mennyiségű eső okozta. A korábbi vizsgálatokban elemzett lehetséges felső-tiszai hidrometeorológiai szcenáriók eredményei jól illeszkednek a 2001. évi árhullám során a Tisza Tokajig tartó szakaszán kialakult vízszintekhez (Gauzer-Bartha 2001, 2003b). 1.2. Kisvízfolyások rendkívüli árvizei A lokális jelleggel, kis területre koncentrálódó, rövid idejű nagy csapadék nem ritka jelenség Magyarországon. Mégis rendkívüli természeti jelenségnek minősíthetők az 1996-99 között előfordult nagy csapadékok és azokból a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon kialakult rendkívül heves, minden korábbi vízhozamot meghaladó árhullámok. 1999. május első felében Dél-Európa felől meleg és nedves légtömegek árasztották el a Kárpát-medencét, és szinte egyetlen nap sem múlt el úgy hazánkban, hogy ne alakult volna ki heves zápor vagy zivatar, sok esetben jéggel és viharos erejű széllel kísérve. Hasonló időjárási helyzetek alakultak ki az ország több pontján 1996 júniusában is. Májusban főként a Vértes-, a Pilis- és a Mátra-, valamint a Villányi-hegység környezetében fordultak elő ezek a kiugró csapadékok, míg júniusban a Sokorói-dombvidék területén. Felhőszakadás méreteket elérő csapadékok hullottak (pl. Gyöngyösoroszi - 107 mm, május 13-án, Ravazd - 96-107 mm, június 20-án stb.) amelyek visszatérési periódusa több esetben haladta meg az 50 évet. Számos települést jelentős vízkárok sújtottak (pl. Tinnye, Pilismarót, Pilisjászfalu, Piliscsaba, Eilend, Hasságy, Lapáncsa, Gyöngyösoroszi, Galgagyörk, Bicske, Zsámbék, Herceghalom, Biatorbágy, Tárnok, Hatvan, Lukácsháza, Söpte stb.) (Szlávik-Varga-Váradi 1996). 1999 februárjában a Bakonyban és a Gaja-patak vízgyűjtőjén, 1999 márciusában a Hernád- és a Bódva-völgyben voltak jelentős árvizek. Az 1999. márciusi áradások a hirtelen bekövetkezett hóolvadásből és a hozzá kapcsolódó esőzésekből keletkeztek. A hónap elején előbb a Hernád-völgyi kisvízfolyások (Vadász, Vasonca, Bélus) okoztak elöntéseket, később a Szerencs-patak rendkívüli árhulláma okozott belterületi károkat Abaújszántón, Abaújkéren, Szerencsen és Mezőzomboron. A Bódván két árhullám érkezett, a második az eddig észlelt maximumokat meghaladó vízállásokkal tetőzött és jelentős kül- és belterületi elöntéseket okozott. Megfeszített védekezés folyt Szendrőn, Edelényben, Szalonnán és Boldván (Pados 2003). 1999 nyara különösen nagy felhőszakadás-szerű esőzéseket hozott és az áradások soha nem tapasztalt károkat okoztak. Június 15-én Markaz térségében pl. néhány óra alatt 142,5 mm csapadék hullott. Az intenzív csapadékosság ezt követően is megmaradt és 18-20-án újabb kiterjedt esőzések voltak. A csapadék nagyságára jellemző érték, hogy a Mátra-alján fekvő Kisnána településen június 15—július 14 között 434 mm eső hullott. Ez a mennyiség az éves átlag mintegy 80%-a. Júniusban az Által-ér, Concó, Galga, Tápió, Kemence, Zagyva, Kapós, Koppány vízgyűjtőjén, a Tarna-völgyben a Laskón és a Tarnóca patakon, júliusban és augusztusban pedig a Mátraalján és a Bükkalján fordultak elő jelentős árvizek. Különösen nagy károk,