Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

166 Felkai Beáta Olga nélkül, ami történhet görgös, csigás, illetve dugattyús présgépek használatával (Marosvölgyi 1995); — értékesítés: általában a biomassza piaca még eléggé kialakulatlan. A faapríték piaca labilis és szervezetlen, árát a kereslet—kínálat alakulása határozza meg. Jelenleg a vevő pozíciója kedvezőbb, így az árak elég alacsonyak. Amennyiben csak melléktermékként keletkezik az értékesítendő faapríték, így az alacsony ár sem jelent problémát, a kevés bevétel is többlet jövedelemként jelentkezik. Azonban egy energetikai célú faültetvény esetében a minimális követelmény, hogy legalább a beruházási és a fenntartási költségek megtérülnek, de a cél a minél magasabb nyereség elérése. 2.2. Hullámtéri telepítés lehetőségei A hullámtéri gazdálkodás kereteit a Kormány 46/1999. (III. 18.) számú, „A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról" című rendelete határolja be. A hullámtér rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése, ennek megfelelően a hullámtér a folyó árvízi medrének a része. Ezen a területen az árvíz biztonságos levezetésének elsődlegességét kell figyelembe venni, ezért: — a parti sávban, ami: — a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján a partéltől számított 10 méterig; — egyéb vízfolyások mentén 6 méterig; — holtágak partvonalától, valamint a közcélú vízi létesítmények meghatározott medrétől számított legfeljebb 3—3 méterig; * — természetes tavak esetén 3 méterig terjedő parti területet érint, általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet ültetése, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza; — ha a parti sáv rendeltetését, és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság a parti sávba szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást is engedélyezhet; — a hullámtér rendeltetésére figyelemmel, a hullámtéri ingatlanok tulajdonosai a hullámtéren mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak; — a hullámtér középső sávjában a gyakori vagy tartós elöntések miatt szántó művelésre nem alkalmas területeken külterjes erdő- és gyepgazdálkodás folytatható, a természetvédelmi célokkal összhangban; — az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmére véderdőt kell telepíteni, de fontos hangsúlyozni, hogy a véderdőt meg kell különböztetni a többi erdőtől. A véderdő nem azonos a hullámtéren lévő faültetvényekkel.