Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

2. füzet - Pálfai Imre: Adatok a magyarországi holtágakról

232 Pálfai Imre II. táblázat A 4 hektárnál nagyobb magyarországi holtágak összesített adatai vízfolyásonként Vízfolyás A holtágak Vízfolyás száma (db) vízfelülete (ha) víztérfogata (1000 m

3) Duna 30 1393 20 297 Dráva 15 147 1 242 Mura 2 17 141 Rába 3 82 1 300 Rábca 7 144 1 185 Tisza 80 3048 55 177 Maros 2 19 258 Körösök 48 1087 21 530 Berettyó 1 5 50 Zagyva 7 56 837 Tarna 1 6 90 Hernád 5 28 295 Takta 8 179 2 100 Bodrog 20 396 6 268 Karcsa 2 61 1 525 Szamos 5 303 6 026 Túr 1 9 54 Magyarország összesen: 237 $980 118 375 Tisza közelében lévő Enekes-eret e folyó holtágai közé sorolták, az valószínűleg a Sajónak egy elhagyott medre. A táblázatok adatain túlmenően holtágainkról - a Magyarország holtágai című könyv összefoglalója szerint — az alábbi jellemzés adható. A holtágak főbb hasznosítási formái a következők: belvíztározás és beivíz-továbbvezetés, öntözővíz-tározás és -szállítás, halászat, horgászat, üdülés, vízi sportok üzése. A holtágak legtöbbjének — a természetvédelmi, illetve ökológiai jelentőségén túl — lényeges tájformáló szerepe is van, ami növeli a turisztikai-idegenforgalmi vonzerőt. A holtágak medrének állapotára állapotában az erőteljes feliszapoltság, gyakran a növényzettel való túlzott benőttség a jellemző. A parti területek állapota a hasznosítás jellegétől és mértékétől függ. Ahol elsősorban üdülnek, strandolnak, sportolnak, ott az emberi tényezők hatására a parti területek állapota az idők során leromlott. A holtágak vízforgalmát a folyók hullámterén döntően a folyó vízállás-változásai határozzák meg, míg a mentett oldalon a meteorológiai tényezők dominálnak. A holtá-