Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

2. füzet - Csányi B.-Juhász P.-Tyahun Sz.: A ráckevekei-soroksári Duna makroszkopikus vízi gerincteleinek vizsgálata

Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 1. füzet A RÁCKEVEI-SOROKSÁRI-DUNA MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELENEINEK VIZSGÁLATA Dr. CSÁNYI BÉLA, JUHÁSZ PÉTER és Dr. TYAHUN SZABOLCS A Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) mintegy 60 km hosszú bal oldali mellékága a Dunának, amely az 1642,4 folyam km-nél kezdődik Budapesten, és a Rácalmással szemközti parton, az 1586 folyam km szelvényéig tart. Vízszintjét és vízellátását a mellékág két végén megépített zsilipeken keresztül, a Kvassay- és a Tassi-zsilip működtetésével szabályozzák. A Ráckevei-Soroksári-Duna (RSD) vízforgalmával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a nyári időszak alacsony dunai vízállása esetén különösen problematikus a felvízi végén történő gravitációs vízutánpótlás, aminek következtében rendszeresen pangó vízi körülmények, eutrofízálódás, oxigén-rétegzettség, valamint számos, ezzel együtt járó vízminőségi probléma lép fel. Megemlíthető például, hogy 1993-ban és 1994-ben egyaránt hatalmas tömegben pusztultak el az Anodonta anatina tavi kagyló és a Vtviparus acerosus elevenszülő vízicsiga példányai az RSD közcpsö szakaszán, amellyel kapcsolatban számos tudományos elmélet (pl. atkafertözés) látott napvilágot. A felszíni terhelési viszonyok ismeretében mindenképpen megállapítható, hogy a Dunához hasonlóan az elsődleges termelés számára nem a növényi tápanyag-kínálat jelent limitáló tényezőt, hanem a vízáramlás, a zavarosság és a fényviszonyok. A Ráckevei-Soroksári-Duna és az azt kisérő holtágak makroszkopikus gerinctelen faunájának összetételéről kevés irodalmi adat áll a rendelkezésünkre. Berinkey-Farkas (1956) az RSD-ág természetes haltáplálék szervezeteit, azok évszakonkénti változását cs mennyiségi összetételét vizsgálták. Tyahun (1977) a Ráckevei-Soroksári-Duna négy szelvényének hinarasaiban folytatott mesofauna vizsgálatai során I Cnidaria, I Turbellaria, 6 Oligochaeta, 7 Hirudinea, 19 Mollusca, 3 Malacostraca, 9 Odonata, 3 Ephemeroptera, 10 Heteroptera, 6 Coleoptera, 5 Trichoptera és 3 Lepidoptera fajt mutatott ki a víztérböl. Varga et al. (1997, 1998-99) Mollusca fajok hazai elterjedésével foglalkozó faunisztikai közleményiben 14 faj előfordulását említi a Ráckevei—Soroksári—Dunából. Csányi et al. (1999) a a Ráckevei-Soroksári-Duna biológiai vízminőségéről írott tanulmányban összesen 52 makrozoobenton taxont mutattak ki. A teljes hosszúság mentén 111. osztályú vízminőséget állapítottak meg a hagyományos fizikai-kémiai és az újabb biológiai komponensek (gerinctelen fauna) alapján egyaránt. Az irodalmi források szűkössége mellett megállapítható, hogy számos olyan kézirat viszont fellelhető, amelyek foként az utóbbi évtized folyamán születtek, elsősorban az RSD víztér-rekonstrukciós problémáival (pl. kotrások, szennyvíz-elhelyezés) kapcsolatban. Tanulmányunkban három különböző program során végzett, vízminőség-védelemmel kapcsolatos faunisztikai kutatómunka eredményeit dolgozzuk fel. Az 1995— A kézirat érkezett: 2002. VI. 12. Dr. Csányi Béla oki. biológus, PhD, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (V1TUKI Rt., Budapest) tudományos főmunkatársa. Juhász Péter oki. biológus, a V1TUK1 Rt. tudományos munkatársa. Dr. Tyahun Szabolcs oki. biológus, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség biológusa.