Vízügyi Közlemények, 2002 (84. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXIV. évfolyam 2002. évi 1. füzet RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK MAGYARORSZÁG A KÁRPÁT-MEDENCE KÖZEPÉN (A FENNTARTHATÓSÁG EGYES TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEI) DR. FLEISCHER TAMÁS Magyarország medence-helyzete számos különböző szempontból — éghajlat, mezőgazdaság, közlekedés stb. - meghatározó kiinduló adottság, de a medence-helyzet talán semelyik másik ágazatban nem olyan döntő jelentőségű, mint a vízgazdálkodás területén. Szinte nincs olyan, hazai vízgazdálkodással foglalkozó tanulmány, amelyik ne hivatkozna már első megállapításai között arra a tényre, hogy az ország felszíni vizeinek 95%-a a határainkon túlról érkezik Magyarországra. Ez az indítás minden esetben az ország vízrajzi kiszolgáltatottságát hivatott alátámasztani, (amit nincs okunk kétségbevonni) esetenként kikacsintva arra a tényre, hogy a Trianon előtti országterületen ez az arány másképp alakult. Ez utóbbi rejtett állítással sem akarunk vitatkozni. Mégis, úgy látjuk, hogy e mutatószámnak az adott kontextusban való állandó ismételgetése tulajdonképpen elfedi és megakadályozza azt, hogy a medence területén kialakuló vízháztartás tényleges összefüggéseit és problémáit a széles közvélemény számára is érthető módon és megfelelő keretekben lehessen megtárgyalni. Állításunk szerint az idézett arányszám tételesen sem igaz, pontosabban félrevezetően utal a 100% jelentőségére, emellett a felvetés módja minden esetben azt a látszatot kelti, mintha arra kellene törekednünk, vagy legalább is az volna a jó, ha a 95%os arány csökkenne. Ezzel szemben, állításunk szerint e jónak tekintett iránnyal éppen ellentétesek a valódi érdekeink. 1. Vízmérleg a Kárpát-medence közepén Az a megállapítás, hogy „Magyarország felszíni vizeinek 95%-a határainkon túlról érkezik az országba" kissé szabatosabban kifejtve valójában arra vonatkozik, hogy a Magyarországot elhagyó felszíni vízfolyások által szállított vízmennyiséget 100%nak tekintve, ehhez képest az országba befolyó felszíni vízfolyások 95%-nyi vizet hoznak be az országba. Ez a tény igaz: nevezetesen éves átlagban 114 köbkilométer vizet szállítanak a belépő folyóvizek, és 120 köbkilométer folyik ki az országból - döntően a Duna, a Tisza és a Dráva medrében (Magyarország vízgazdálkodása 1996). Ezek az arányok azonban önmagukban igen hézagosan jellemzik egy ország vízháztartását: hasonló 95%-os arányszám egyaránt jellemezhet egy csapadékszegény országot, ahol A kézirat érkezett: 2002. VI. 6. Dr. Fleischer Tamás oki. építőmérnök, a közgazdaságtudomány kandidátusa, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet (Budapest) tudományos főmunkatársa. A tanulmány az Országos Környezetvédelmi Tanács és az MTA Szociológiai Kutatóintézete megbízásától készülő „A fenntarthatóság Magyarországon — Távlati környezeti társadalmi jövőkép 2015-re" c. könyv tervezett „Magyarország a Kárpát-medence közepén..." fejezete számára készült.