Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Szilágyi Endre: A Kerka-völgyi vízrendezés hidrológiai alapjai

88 Szilágyi Endre A lefolyási tényező megválasztásánál is támaszkodhatunk a Zala nagy árhullámánál tapasztaltakra. Ennek kezdetén az 50-100 m közötti talajréteg víztelitettsége alacsonyabb volt, mint 1998-ban. Figyelemmel voltunk azonban a Kerkáról szerzett információkra is. Nyilvánvaló, hogy az 1998-as árhullámot kiváltónál nagyobb esőkhöz a talaj magas víztelítettsége esetén 0,32-nél magasabb lefolyási tényező rendelhető a tározó feletti vízgyűjtőn. Nagyságát úgy becsültük, hogy meghatároztuk a bajánsenyei szelvényre vonatkozó beszivárgási értékeket mind az 1998-as, mind az 1987-es árhullámra. A kettő középértékét, tehát egy közbülső talajtelítettségi helyzettel jellemzett beszivárgást feltételezve is számítottuk a lefolyási tényezőt és hasonló eredményt kaptunk. Megállapításaink helyességének bizonyítására szolgáljanak az 1987. évi zalai árhullámjellemzői a tározó elzárási szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterülettel gyakorlatilag egyező zalalövői állomásnál. A kb. 24 órai esőből keletkező árhullám tetőző hozama 87 m

3s

_

1, tömege 9,9 millió m

3 volt. Ezek alapján állítjuk, hogy a számított Kerka-\ö\gy\ árhullámokhoz közeli tetőző hozamú és tömegű tényleges árhullámok előfordulására számítani lehet. IRODALOM Schiller, H.: Inhomogén árvízhozam adatsorok felismerése és kezelése. Vízügyi Közlemények LXXV. évfolyam, 1. füzet, 1993. Szilágyi E.: Javaslatok a Kerka-völgyi települések árvízi biztonságának növelésére teendő intézkedésekre. Kézirat, 1998. Szilágyi E.—HarkayM.: Árhullám a Zalán 1987 augusztusában. Hidrológiai Közlöny, 2. 1989. Vízgazdálkodási Intézet (VGI): Magyarország vizeinek műszaki hidrológiai elemzése. Dráva. 1986. V1ZITERVKft.: Kerka-völgyi vízelhárítási koncepcióterv. 1999. * * * Hvdrologycal basis of water regulation in the Kerka Valley by Endre SZILAGYI, geophysicist The hilly catchment of 1049 km

2 area of the Kerka water system is found in the SW part of Hungary. Water regulation of the Kerka and some of the tributaries started in the 1950-ies mainly with the widening and deepening of the channels, which suited to the that time established large-scale co-operative farming and to other social needs. The maintenance of the thus formed channel was not provided due to economic reasons. In November 1998 there was a large flood in this water system, which resulted in large inundations and damages. Upon this event the North-transdanubian Water Authority commissioned the VIZITERV Ltd. to prepare the conceptual plan of water-damage prevention for the Kerka valley. The hydrological study, forming the basis of this plan, was to deal with the following tasks: — Analysis of the above mentioned flood event and its peak discharges, in order to define the probability of occurrence of such events; — Construction of the high-water hydrological profile of the Kerka, so as to support the planning of technical management and control alternatives;