Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)
4. füzet - Gauzer Balázs-Bartha Péter: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Tisza Tokaj-Szeged közötti szakaszán
Vízügyi Közlemények, LXXX II1. évfolyam 2001. évi 3. füzet ÁRVÍZI SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOK A TISZA TOKAJ-SZEGED KÖZÖTTI SZAKASZÁN DR. GAUZER BALÁZS és BARTHA PÉTER Az 1998. év végéig a Tisza mentén lévő fontosabb vízmércéken a valaha észlelt legnagyobb vízállások (Я та х) többsége az 1970. és 1980. közötti időszakból származott. A majd húszéves viszonylagos „csendet" az 1998. novemberi árhullám törte meg, amely a Tisza Vásárosnamény feletti szakaszán átrendezte az Я та х értékeit. A természet erőinek különös játéka folytán, az ezt követő kevesebb, mint két és fél éves időszak alatt, még három további, igen jelentős árhullám alakult ki, melyek következtében a folyó Tiszabecs és Mindszent közötti — tehát szinte a teljes hazai — szakaszán, a jelentősebb mellékfolyók közül pedig a Bodrog teljes hazai szakaszán és a HármasKörös alsó szakaszain minden korábbinál magasabb vízszintek alakultak ki. Annak az alighanem példátlan helyzetnek az ellenére, miszerint egy évszázados észlelési idősorokkal rendelkező vízrendszeren, egymást követő négy évben is minden korábbinál magasabb vízszinteket eredményező árhullám alakul ki, azt mondhatjuk, hogy a Tisza vízrendszere, a reális valószínűséggel kialakulható szélsőséges hidrometeorológiai helyzet tekintetében, még jelentős „tartalékokkal" rendelkezik. Nem téveszthetjük ugyanis szem elől azt a tényt, hogy a közelmúlt árhullámai során észlelt szélsőséges vízszintek, egyes hidrometeorológiai tényezők viszonylag kedvező alakulása ellenére következtek be. Csak néhány példa minderre: - Az 1998. novemberi árhullám során, a Felső-Tisza Eszak-Erdélyből érkező két nagy mellékfolyója, a Visó és az Iza vízrendszerére csak viszonylag csekély mennyiségű csapadék hullott. Ugyanez volt a helyzet a Szamos vízgyűjtőjén is. - Az 1999. márciusi, igen jelentős mértékben hóolvadásből származó árhullám alatt a lefolyás szempontjából meghatározó vízgyűjtőkön a sokéves átlag alatti csapadék mennyiség hullott. - A Körösökön és a Maroson egyik esetben sem alakult ki igazán szélsőséges hidrometeorológiai helyzet, illetve az ott lehullott csapadék jelentős részben a felső vízgyűjtőkkel lényegében azonos időben esett. - Az intenzív csapadéktevékenység mindegyik esetben lényegesen kisebb területet érintett, mint az 1970. májusi árvíz előtt. Önmagától adódik a kérdés: hogyan alakult volna a fenti időszakokban az árvízi helyzet, ha árvízi szempontból a ténylegesnél kissé kedvezőtlenebb, de reálisan elképzelhető hidrometeorológiai helyzet alakult volna ki? A kézirat érkezett: 2001. XII. 13. Dr. Gauzer Balázs oki. vízépítő mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt. Budapest) Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Bartha Péter oki. hidrológus mérnök, a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézetének igazgatóhelyettese, osztályvezető.
