Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

3. füzet - Alžbeta Stančiková: A Duna szabályozása

Vízügyi Közlemények, LXXXIII. évfolyam 2001. évi 3. füzet A DUNA SZABÁLYOZÁSA DR. ALZBETA STANÓÍKOVÁ A DM«a-vízgyűjtöbeli országok regionális hidrológiai együttműködése 1971-ben kezdődött. Fő célja olyan - nemzetközileg egyeztetett, szintetizált adatokat és egyéb rendezett információkat tartalmazó — kiadványok előállítása, amelyek egyrészt az egész Z)w«a-vízgyüjtö vízgazdálkodás-fejlesztésének tervezéséhez nélkülözhetetlenek lesznek, másrészt pedig csakis valamennyi érdekelt ország szakértőinek közös munká­jával készíthetők el. Az 1987. óta már az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja keretében folyó együttműködés 30 éves történetét bemutató ismertetésből (Domokos 2001) kitűnik, hogy annak első jelentős eredménye a Duna-Monográfia 1986. évi megjelentetése volt (RZD 1986, Schiller 1986). Ezt az 1987-2000 időszakban hét tematikus kiegészítő kötet kiadása követte, amelyek közül a hordalékviszonyok (Rákóczi 1993), a gázlóviszonyok (Goda 1995), az árvízhozam-becslés (Stánescu-Ungureanu-Domokos 1999) és a paleogeográ­fiai fejlődéstörténet kötetéről (Neppel—Somogyi—Domokos 1999) a kötet-koordinátorok ill. szerzők a Vízügyi Közlemények hasábjain részletesen beszámoltak. A jelen tanulmány e beszámolók sorában az ötödik. A téma kidolgozásában magyar részről közreműködő szakértők: Ambrus Zoltán és Kovács Dezső. A téma eredményeit tar­talmazó Monográfia-pótkötet (RZD 1999) Töry ( 1952) müve óta az első kísérlet a teljes Duna folyószabályozási kérdéseinek összefoglalására. 1. Történeti áttekintés A Duna és mellékfolyói, völgyeikkel együtt, ősidők óta élénk gazdasági tevé­kenység színterei voltak (Kresser 1986). Ezért kezdettől fogva nagy jelentősége volt azoknak az emberi tevékenységeknek, amelyek megteremtették a völgyek hasznosítá­sának, vagyis a mederszabályozásnak és az árvízvédelemnek az alapvető műszaki fel­tételeit. Az árvízvédelem kezdetei egészen a XIII. századik nyúlnak vissza: ekkoriban össze nem függő töltésszakaszok létesültek. Ezeket a további századok folyamán újra és újra javították, kiegészítették és a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokhoz igazították. E korai árvízvédelmi munkák fö jellemzője, hogy vonalvezetésük megter­vezése, megépítésük és fenntartásuk decentralizáltan történt. A folyószabályozás cél­tudatosabb tervezésére és megvalósítására csak később kerüjt sor. A rendszeres és tervek alapján végzett dunai szabályozási munkák története a XVIII. század végén és a XIX. század elején kezdődött. A kézirat szlovák nyelvű változata 2001 januárjában, magyar fordítása 2001 áprilisában érkezett. Dr. Slanciková, Alibeta oki. mérnök. PhD, a szlovák Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VUVH, Bratislava) ny. osztályvezetője, a Duna-vízgyüjtöbeli országok hidrológiai együttműködése „6.2. A Duna-meder sza­bályozása" c. témájának koordinátora. A fordítás dr. Ivicsics Lajos munkája. A tanulmányt Kovács Dezső és dr. Domokos Miklós lektorálta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom