Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

2. füzet - Takács Károly: Árpádkori csatornarendszerek

268 Takács Károly Minden jel arra utal tehát, hogy Magyarország alföldi területeit egy évezreddel ezelőtt sürü csatornahálózatok borították. Ezek egy összefüggő vízügyi, vízszabályozási rendszerre utalnak, amely lényegileg tér el a maitól. 1. Az írott források vallomása A XIII-XIV. század előtti időből olyan kicsi a ránk maradt források mennyisége Magyarország területéről, hogy az egykori élet rekonstruálásához nagymértékben a régészet eredményeire vagyunk utalva. Bármennyire forrásszegény is ez a korai, XI— XIII. század közötti időszak, mégis számos olyan elszórt adatot és utalást találunk az oklevelekben, amelyek önmagukban nehezen, vagy többféleképpen értelmezhetőek, ám egymás mellé helyezve és megfelelő módon megszólaltatva döntő jelentőségű információkkal szolgálnak. Számunkra talán legfontosabbak az egykori határleírások, vagy reambulációk, amelyek az egyes falvak, vagy birtokok határának írásbeli rögzítésétjelentik, s amelyek lényegében az egyedüli forrásként kínálkoznak a Kárpát-medence középkori környezeti viszonyai kutatásánál. Árpád-kori határjárásokban gyakran fordulnak elő mesterséges árokra utaló terminusok, mint a latin fossatum és fossa, részben pedig a magyar árok szó. Ezekre a kifejezésekre kutatóink már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek, ám egyszerű határjeleknek értelmezték őket, amelyeket ekével szántottak ki (Györffy 1958, Szabó 1969). Magunk több tucatnyi középkori határleírás pontos lokalizálására tettünk kísérletet. Közülük mindösszesen tizenkét olyan határjárást rekonstruáltunk, amelyekben az említett terminusokkal jelölt „árkokat" pontosan lehetett lokalizálni és maradványaikkal azonosítani. Az általunk vizsgált esetekben a fossa,fossatum és az árok terminusok kivétel nélkül pusztult kettős-hármas szerkezetű csatornákra vonatkoztak, amely csatornák összefüggő csatornahálózatok rövidebb szakaszai voltak! Időbeli sorrendben haladva az említett határleírások: 1061: a Kalocsai-Sárközben fekvő halomi uradalom határán árok (aruk) néven szerepeltetik a kettős-hármas szerkezetű csatornákat (Györffy 1992). 1086: A Rába és a Gerence-patak közötti egykori Ponyvád falu reambulációjában magyarul ugyancsak aruk-nak, latinul munimentum-mk nevezik a tagolt szerkezetű csatornákat (Györffy 1992). 1177: A Körös melletti Magyarhomorog határjárásában hat csatornát említenek fossatum néven (Borsa 1962). 1211 : A Duna menti F add határleírása során fossa-nak írják a csatornákat (Erdélyi-Sörös 1912-16). 1214: Tiszakanyár reambulációjában egy hármas szerkezetű csatornát fossatumnak neveznek (Marsina 1971). 1228: A Rábaköz keleti részén a Tóközben fekvő Kóny határán egy fosssatum-ot és két rivulus-1 említenek; a fossatum-ot egy egykori kettős szerkezetű csatornával, a rivulus-okat pusztult hármas szerkezetű csatornákkal lehetett azonosítani (HO 1865-91). 1239: A Kalocsai-Sárközben fekvő Csertő határleírásának lokalizálása során két árkot (aruk) lehetett azonosítani egykori csatornák maradványaival (HO 1865-91).