Vízügyi Közlemények, 2001 (83. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

172 Góg Imre V. táblázat A Maros szakaszainak kisvízi átlagos esése A folyó szakaszának megnevezése fkm hossza esése szakaszának megnevezése fkm km m/km torkolat-Makó 0,0-25,1 25,1 0,22 Makó—Perjámos 25,1-67,8 42,7 0,26 Perjámos-Arad 67,8-114,8 47,0 0,28 Arad—Máriaradna 114,8-161,5 46,7 0,38 Máriaradna-Soborsin 161,5-226,0 64,5 0,40 Soborsin-Branicska 226,0-293,8 67,8 0,39 Branicska-Gyulafehérvár 293,8-386,3 92,5 0,43 Gyulafehérvár-Marosludas 386,3-501,2 114,9 0,46 Marosludas-Marosvásárhely 501,2-573,6 72,4 0,62 Marosvásárhely—Disznajó 573,6-627,4 53,8 1,73 Disznajó-Maros-forrás 627,4-754,0 121,6 3,69 A Maros heves vízjárású folyó. Vízhozama még a Tiszára is nagy hatással van. Az 1970. évi rendkívüli árhullám csúcsvízhozama a torkolatnál 2400 m

3/s-mal növelte a Tiszáét (Vágás 1982). IRODALOM Bogárdi J.-Breinich M.: Vízgazdálkodási Lexikon. Budapest, 1970. Konecsny K:. Az Erdélyi-fennsík és a hozzá tartozó hegyvidék vízháztartása. Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam, 1. füzet. Budapest, 1999. Kozma M.\ Hargita megye. Csíkszereda, 1998. Lászlóffy W.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Mamsi S. -Sárfalvi В.: Európa. Budapest, 1970. Szàdeczky L.:A „Gyergyó "-név eredete. Kolozsvár, 1912. Torjai Rácz Z:. Gyergyói-havasok. Görgényi havasok. Csíkszereda, 1998. Vágás /.: A Tisza árvizei. Budapest, 1982. Voljkori L:. Székelyföld útikönyve II. Budapest, 1998.