Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

506 Neppel F.—Somogyi S—Domokos M. térképeket tartalmaz s ezzel számunkra a Duna Monográfia (RZD 1986) paleogeográfiai pótkötetének gerincét alkotó 9 hasonló térkép előállításához adott indítékot. E 9 térkép közül a jelen tanulmányban ötöt mutatunk be. A kb. logaritmikus időtengelyü I. táblázatban vázoljuk a Duna-vízrendszer kialakulása előtti állapotot jellemző 5. és 6. ábra, valamint a vízrendszer fokozatos fejlődését szemléltető, Neppel Ferenc által szerkesztett öt paleogeográfiai térkép (7—11. ábra) földtörténeti elhelyezkedését, néhány szóval jellemezve az egyes korszakokban a vízrendszer fejlődésének eseményeit. A jellemzés célszerűen a Duna-vízgyűjtő három fö régiójára: a Felső, Középső és az Alsó Duna-vidéb-e tagolva történik; a régiókat a Dévényi-kapuhoz és a Vaskapuhoz tartozó részvízgyüjtő-határok különítik el egymástól. Az egységes jelkulcsot alkalmazó térképek szürke háttér-nyomata, a jobb eligazodás érdekében, a Duna-vízgyűjtő jelenlegi vízhálózatát, vízválasztóját és fővárosait tartalmazza. 3. A paleogeográfiai fejlődési folyamat vázlatos összefoglalása A Duna vizgyűjtöje Európa régebben kontinensi táblává vált részének peremén, a hegységképző folyamatok által a harmadkorban a kontinenshez csatolt új területek - az ún. Neo-Európa — zónájában helyezkedik el (/. ábra). A terület végleges kialaku5. ábra: A Tethys és a Paratethys elhelyezkedése a mediterrán régióban a miocén kezdetén, Rögl-Steininger (1983) szerint Fig. 5. Positioning of Tethys and Paratethys in the Mediterranian Region in the Early Miocene after Rögl-Steininger (1983) Bild 5. Lage der Thetys und Paratethys innerhalb der Mittelmeer-Region im Frühen Miozän, nach Rögl-Steininger (1983) Рис. 5. Положение Тепшса и Паратетиса в рамках Средиземноморского региона в раннем миоцене по Регл и Штейненгеру (Rögl - Steininger, 1983)