Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 2. füzet AZ 1970. ÉS 1998. ÉVI FELSŐ-TISZAI ÁRHULLÁMOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA, ÁRVÍZI SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATOK DR. GAUZER BALÁZS és BARTHA PÉTER Az 1998. novemberében a Tiszán kialakult árhullám levonulása során a tetőző vízszintek a folyó magyarországi középső szakaszán megközelítették, a felső szakaszokon pedig több szelvényben meghaladták a legendás 1970. évi árhullám vízszintjeit. A szomszédos országokban kialakult katasztrófahelyzet, továbbá hazánkban a súlyos árvízkárok elkerülése érdekében tett erőfeszítések, ismét ráirányították a figyelmet a tiszai árvédekezéssel kapcsolatos kérdésekre. A vizsgálataink célja volt, hogy egyrészt - rámutasson az 1970. évi és 1998. évi árvíz kialakulásának okaira, és összehasonlítsa azok jellemzőit. Vizsgálja meg a két árvíz levonulása közötti hasonlóságokat és különbségeket, s állapítsa meg ezek okait, másrészt, - különböző, vélhetően reális bekövetkezési eséllyel rendelkező meteorológiai (csapadék) és hidrológiai szcenáriók következményeinek az elemzésével nyújtson segítséget a jövőbeli, az árvízi biztonságot növelő fejlesztések koncepciójának a kialakításához. A fenti célok elérése érdekében számos lefolyás szimulációs vizsgálatot végeztünk el, melynek eredményeit a későbbiekben ismertetjük. E szimulációs vizsgálatokat az tette lehetővé, hogy a VITUKI Országos Vízjelző Szolgálatánál (OVSz) a Duna, a Dráva és a Tisza napi vízállásainak és vízhozamainak az előrejelzésére szolgáló rendszer determinisztikus moduljai szimulációs vizsgálatok elvégzésére is alkalmasak. A rendszer szimulációs alkalmazására először 1992-ben került sor a Dunán, a bősi vízlépcső tározója feltöltésének az időszakában, a Duna középső szakaszán kialakuló kisvízhozamok meghatározására. Teijedelmi és időbeli korlátok miatt a Tisza teljes magyarországi vízrendszerének az elemzése meghaladta volna a lehetőségeinket. Ezért, tekintettel arra, hogy mind az 1970es, mind pedig az 1998-as árvíz alatt a legkritikusabb helyzet a Felső-Tiszán, illetve ennek mellékfolyóin alakult ki, vizsgálatainkat a vízgyűjtő Tokajig teijedő szakaszára, ezen belül is elsősorban a Tiszára, valamint a Szamosra összpontosítottuk (/. ábra). A folyórendszer vázlatos felépítése a 2. ábrán látható. 1. A vizsgálatok során alkalmazott modellek A csapadékból keletkező lefolyás szimulációja/előrejelzése két, logikailag és módszertanilag külön kezelendő lépésben történik: A kézirat érkezett: 1999. IX. 27. Dr. Gauzer Balázs oki. vízépítő mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt., Budapest) tudományos főmunkatársa. Bartha Péter oki. hidrológus mérnök, a VITUKI Rt. osztályvezetője. Jelen cikkben közölt vizsgálatok elvégzését, az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) T29749 szám alatt támogatta.