Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Hankó Z.-Rákóczi L.-Starosolszky Ö.: A Szap és Gönyű közötti Duna-szakasz kisvízi szabályozásáról

Vízügyi Közlemények, LVXXVI1I. évfolyam 1996. évi 2. füzet A SZAP ÉS GÖNYŰ KÖZÖTTI DUNA-SZAKASZ KISVÍZI SZABÁLYOZÁSÁRÓL DR. HANKÓ ZOLTÁN, DR. RÁKÓCZI LÁSZLÓ ÉS DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN ,, Tanulmányozd először az elméletet, azután jöjjön a gyakorlat, mely belőle származik ...De ha vízzel van dolgod, először kísérletezz és azután mérlegelj!" (Leonardo da Vinci (1452-1519): A tudomány és a filozófia alapelvei) A Magyar Kormány nevében a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a 150.973/1991. febr. 3-án kelt válaszlevelében arra kérte a nyugat-európai ipari és kereskedelmi kamarák, Rajna—Rhone-Duna Szövetsége vezetőit, hogy országaik kormányainak felterjeszthető javaslatként vizsgálják meg: „— egy olyan európai tranzit-egyezmény előkészítésének lehetőségét, melynek tárgya a Duna egyenrangú európai közlekedési átmenetté történő továbbfejlesztése és az így létrehozott közlekedési potenciál sokoldalú kihasználása; — olyan megvalósíthatósági tanulmány(ok) közös megfinanszírozását, mely(ek) a duzzasztás nélküli vízi út megoldás lehetőségére ökológiai garanciákkal ellátott és gazdaságilag még megindokolható innovációs megoldási változatokat tárnak fel; — olyan nemzetközi „Duna-alap (alapítvány)" létrehozásának realitás-esélyeit, mely a Duna cseh és szlovák-magyar szakaszán is ENSZ EGB IV-es osztályú (tranzit) vízi út kiépítését tenné lehetővé." E felkérés nyomán a Holland Kormány vállalta az anyagi fedezetet (kelet-európai segélyprogramja keretében) egy megvalósíthatósági tanulmány-sorozat elkészítéséhez, amelynek célja a lehetőségek feltárása a magyar Dunaszakasz és hajózhatóságának fejlesztésére. A tanulmánysorozat kidolgozását a holland Delft Hydraulics irányította, a holland Frederic R.Harris B.V bevonásával, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI) és a VITUK1 Consult RT. közreműködésével. A tanulmánysorozatot ismertető füzet (Delft—VITUKI 1996) Következtetések cirnü fejezetében megállapítja: „a hajózási viszonyokat legjobban a gázlók helyi kotrásával, a kotort anyag visszaürítésével lehet javítani, hogy ne, vagy csak mérsékelt legyen a medererózió. Helyenként, a kotrást kombinálni kell a vízi út újbóli kijelölésével és Gönyü j'elett érdemes megvizsgálni a szabályozási müvek és a kotrás kombinációját. Gazdasági okokA kézirat érkezett: 1996. IX. 21. Dr. Hankó Zoltán, oki. mérnök a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI Rt., Budapest) ny. tudományos tanácsadója. Dr. Rákóczi László, okl. mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a VITUKI Rt. ny. tudományos tanácsadója. Dr. Starosolszky Ödön, okl. vízépítő mérnök, c. egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora, a VITUKI Rt. vezérigazgatója.