Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

142 Góg Imre hidegben félméter körüli mélyen átfagyott. A talajra lehullott bőséges csapadék hó és jég alakjában a felszínen felhalmozódott. A március 13-i délnyugati meleg betörés hatása a Körös-vidéken is jelentkezett. A Bihar-hegység nyugati falán hirtelen felszállásra kényszerített meleg levegötömeg, óriási „pusztítást" végzett a hótakaróban. Rendkívül gyors áradás indult meg a vízrendszerben. Ennek veszélyességét erősen fokozta a Körösök alföldi szakaszát borító 0,30-0,35 m vastag jégpáncél. Az olvadás páratlan gyors volt. A hó alakjában tárolt víztömegek egyszerre indultak meg. A Sebes-Körösön jégtorlasz, március 15-én, az eddig ismert legmagasabb vízállásnál 0,12 m-rel magasabbra emelte a vízszintet. A belvíz-elvezető csatornák és a bihari Felfogó-csatorna a nagymennyiségű belvizek levezetésére szűknek bizonyult. A jobb oldali töltést Oláhszentmiklós és Cséffa határában tíz helyen átvágták. A határon átfolyt 22 millió m

3 vizet a határ menti lokalizáló töltésen kellett megtartani, igen nehéz szállítási viszonyok között, 40 km hosszúságban. Közel három hónapig tartott a védekezés a határ menti töltésen. Április 6-8 között irtózatos erejű szélvihar korbácsolta fel a tengerré szélesedett határ menti víztömeget. A szélvihar nemcsak szokatlan erejével tűnt ki, hanem kitartónak is bizonyult, 72 órán át változatos hevességgel dühöngött. A szél északkelet felől zúdult a Körös vidékre, így legjobban azon töltésszakaszok szenvedtek, melyeknek iránya északnyugat-délkelet volt. 22 km hosszúságban 2-3 soros rőzsekévével védték a töltést, mert az néhol 0,20-0,30 m-es biztonságot nyújtott. Az elcsúszás és szakadás ellen 600 m hosszúságban kellett szádfalat leverni. A hosszú védekezés alatt a határ menti lokalizáló töltésnél sikerült a vizet visszatartani. Román területen a Felfogó-csatorna és az országhatár között 86,32 km

2 (15 ezer kat. hold) terület volt víz alatt. Ahosszúfoki 12 m

3 s1 teljesítő képességű szivattyútelepnél március 15. és június 25. között, 87 napos üzemben (4305 órán át) 54 millió m

3 vizet szivattyúztak a Kettős-Körösbe. 1940. augusztus 30-án Észak-Erdély Magyarországhoz történt visszakerülésével a Fekete-Körösi Ármentesítő Belvízszabályozó és Öntöző Társulat kezelésébe került a bihari Felfogó-csatorna 33,609 km hosszú felső szakaszának mindkét oldala (1. ábra). A Társulat területe 598,87 km

2-re (104 066 kat. hold) bővült. Az 1941^12. évi tél rendkívül hideg volt. A nagy hideg decemberben kezdődött, a zordság január végéig állandósult, a hőmérséklet egészen májusig a 30 éves átlag alatt maradt. A kemény télben a talaj 0,60 m mélységig átfagyott. A fagyott föld felett 0,300,35 m vastag hótömeg halmozódott. A Sebes-Körös is mélyen befagyott. A jég vastagsága 0,20-0,50 m határok között mozgott. 1942. február 25-én erőteljes áradás indult. A Sebes-Körös megáradásával egyidejűleg hirtelen megáradt a Felfogó-csatorna is. A csatorna töltésében korábban a román ka-