Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

1. füzet - Rákóczi L.-Sass J.: A Felső-Duna és a szigetközi mellékágak mederalakulása a dunacsúni duzzasztómű üzembehelyezése után

Vízügyi Közlemények, LXXVII. évfolyam 1995. évi 1. füzet A FELSŐ-DUNA ÉS A SZIGETKÖZI MELLÉKÁGAK MEDERALAKULÁSA A DUNACSÚNI DUZZASZTÓMŰ ÜZEMBE HELYEZÉSE UTÁN DR. RÁKÓCZI LÁSZLÓ és SASS JENŐ A Duna főmedrének Dunacsúnnál, 1992 októberében történt elzárása és a vízhozam döntő többségének átterelése a bősi vízerőmű üzemvízcsatomájába (Hankó-Alföldi-Starosolszky 1994) minden korábbi folyószabályozási beavatkozás hatásánál nagyobb mértékben alakította át a Rajka-Szap közötti Duna-szakasz, valamint a szigetközi mellékágak medrét (VITUKI 1995). Az alluviális folyók, azaz a maguk által korábban odaszállított és lerakódott, kohézió nélküli, laza szemcsés kőzetben kanyargó vízfolyások tulajdonsága, hogy vízjárásuk és mederalakulásuk kölcsönhatásban áll egymással. Hajózható folyóink a középvíz-szabályozások óla nem fejlesztik ugyan szabadon kanyarulataikat, azonban medrük a víz- és hordalékszállítás változásaitól függően folyamatosan alakul. Ez a folyamat mind a mederfelszín anyaga szemösszetételének, mind a keresztszelvények alakjának megváltozásában tükröződik és azok ismételt megfigyelésével, mérésével nyomon követhető. 1. A mederanyag szemösszetételi és mederfelmérési vizsgálatok kapcsolata A folyómeder felszíni, illetve felszínközeli, néhány cm vastag rétegének szemösszetétele a szokásos fél-logaritmikus ábrázolásban jellegzetes alakot vehet fel, amely a meder mélyülő, vagy töltődő jellegére, esetleges páncélozódására, vagy dinamikus egyensúlyi állapotára jellemző (Rákóczi 1979). Az ugyanazon keresztszelvény különböző fiiggélyeiben vett mederanyag-minták szemszerkezeti görbéi pedig - közös diagramra rakva fel - tájékoztatást adnak az említett mederdinamikai folyamatok szelvény menti eloszlásáról. Az ugyanazon helyen hoszszabb-rövidebb idő után megismételt mederanyag-mintavételek szemösszetételi görbékben kifejezett eredményeinek összehasonlítása pedig felvilágosítást nyújt a mélyiilési, töltődési jelleg kifejlődéséről, illetve megszűnéséről, vagy ellenkező előjelű folyamatra \ váltásáról, továbbá a páncélozódott mederfelszín felszakadásáról. A mederanyag szemszerkezeti görbéi szolgáltatta információkat hasznosan egészíüietik ki az egyidejűleg, vagy ritkábban végzett mederfelmérések eredményei. A szemszerkezeti vizsgálatok fő előnye ugyanis az, hogy a folyószabályozási, vagy más emberi beavatkozások, illetve vízjárási események okozta mederváltozásokról szinte A kézirat érkezett: 1995. УЛ. 16. Dr. Rákóczi László oki. mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI Kt. Budapest) Hidraulikai Intézetének ny. tudományos tanácsadója. SassJenő okl.mérnök, a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, csoportvezető.