Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Szibert L.-Zellei L.-Zsuffa I.: A nyéki Holt-Duna rehabilitációja
A "Nyéki-Holt-Duna rehabilitációja 253 További részletezések nélkül ez azt jelenti, hogy a területen levő mellékágak, fokok, vizes és nedves élőhelyek vízellátása nagymértékben megromlott az utóbbi időszakban. E folyamatot csak erősíti, hogy a kedvezőtlen aszályos időjárás a fedőréteg vízellátását nerfi pótolta, hanem csökkentette. A kedvezőtlen hatások csökkentésére rehabilitációs javaslatokat dolgoztunk ki, amelyeknek lényege, hogy a nem megfelelő állapotú, és küszöbszintű mellékágak és fokok megnyitását és kitisztítását el kell végezni. Ezzel lehetővé tehetjük a csökkent szintű árhullámok bejutását. A bejutott vízmennyiségeket pedig automatikus működtetésű zsilipekkel bent kell tartani, így a vegetációs időszakban megfelelő vízmennyiségek állhatnak rendelkezésre. A mellékágak megnyitása az eddigi folyószabályozási koncepcióba - egységes ßmeder kialakítása a hajózás és jeges árvizek levezetése érdekében nem illeszthető be, valamint a fokozott vízbeáramlással együtt több hordalék is bejut, amely azok gyorsabb feliszapolódásához vezediet. Vizsgálatainkban arra is választ kerestünk és kaptunk, hogy e koncepció feladása - gondos tervezéssel - nem veszéltezteti a hajózási és az árvízvédelmi érdekeket. Egyúttal folyószabályozási módszerekkel megoldható, hogy viszonylag kevés hordalék jusson be a mellékágakba. 5. A Vén-Duna megnyitása A Vén-Duna mellékágát mesterségesen zárták el 1910-ben a főmeder nem megfelelő fejlődése miatt. A mellékág felvízi torkolata a Duna éles kanyarulatának a homorú partján helyezkedik el (2. ábra), így viszonylag hordalékmentes vizet kap. Ennek megfelelően a mellékág megnyitása és a mesterséges beavatkozás hatására feltöltődött felső szakasz kotrással való megtisztítása után gyors ismételt feliszapolódással nem kell számolnunk. - Az elvégzett modellvizsgálat legfontosabb megállapításai a következők: a VénDuna megnyitása a híd körüli áramlási viszonyok szempontjából kedvező, ezen kívül a környezet- és természetvédelmi igényeket is kielégíti. Árvizek idején a hullámtéren érkező hordalékos víz feltöltő hatása ellen a felvízi parton telepített, dús aljnövényzetű fasor szűrővel lehetne védeni. A Vén-Duna felső torkolatánál kialakuló erős iránytörés megszüntetése érdekében az 1485,6 fkm-nél a bal parton egy 80 hosszú terelőmű építésére van szükség. A hídra való rááramlás javítása és a sebesség csökkentése érdekében az 1482,6-1482,0 fkm-ek között bal parti zátony kotrását irányozza elő MVSZ 90-2 m szintig, 30-50 m szélességben. Első ütemben célszerű elvégezni a Vén-Duna megnyitását (kőgát elbontás, mederkotrás), a terelőmű építését az 1485,6 fkm-nél, valamint a zátony kottását az 1482,0-1482,0 fkm között (2. ábra). Összefoglaló megállapítás, hogy a javasolt beavatkozásokkal a Vén-Duna mellékág vízforgalma környezet- és természetvédelmi szempontokból kedvezőbb lesz, a híd környezetében pedig javulnak a lefolyási, jéglevfonulási és a hajózási viszonyok.
