Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

336 Bálint Gábor röl (2) 22 dolgozat érkezett, amelyeket áttekintve, illetve az ismertetéseket hallgatva kiderült: nem sok újdonsággal szolgált az adott terület. Mindemellett hasznos volt megismerkedni néhány napi gyakorlatról szóló beszámolóval, áttekintéssel. Külön figyelmet érdemel az előrejelzés és az árvízvédekezés kapcsolatainak elemzése (VranjeS et al., Jovanovié-Varga) valamint a németországi csapadék-előrejelzésről szóló ismertetés (Dietzer). Drobot-Moldovan a Muskingum-model alkalmazhatóságának kiterjesztésével foglalkozott, hazai vizsgálatok is bizonyítják érdemes tovább kísérletezni a régi módszer további finomításával (Szilágyi 1991). A rövididejű hidrológiai előrejelzésben mind a mai napig sikerrel kecsegtethet régi mintákra alkalmazott új „fekete doboz" algoritmusok hasznáalta (Veldkamp et al.). Figyelemreméltók Ricicová tapasztalatai a MUFS YS-4 modell rendszerrel. A hidrológiai előrejelzési módszerek fejlesztéséhez hozzájárulhat a korábban kiadott operatív előrejelzések elemzése (Kunsch-HajtáSová) illetve az alkalmazott módszerek szimulációs összehasonlítása (§erban-Bartha). A hosszútávú előrejelzések területe nem volt igazán képviselve a Konferencián, de Szolgay ide sorolt tanulmánya érdekes adatokat tartalmaz a Duna bősi szakaszának lehetséges vízjárás változatairól. Utóbbi szerző a bevezető előadást tartó Szöllősi-Nagy Andrással együtt elnökként is hozzájárult az ülésszak sikeréhez. Számos tanulmány érkezett a vízmérleggel, klímaváltozással és az emberi beavatkozásokkal foglalkozó ülésszakra (3). Ennek megfelelően a bemutatott tanulmányok keretében változatos, különböző léptékben és megközelítéssel (pontszerű, koncentrált és osztott paraméterű modellekkel) végzett elemzésekkel találkozhatunk. így a kiemelés is nehézségekbe ütközik. Gondolatébresztő volt az elnöklő Stanescu és Bonacci professzorok (3.00) bevezetője. Magyar szempontból örvendetes, hogy az éghajlatváltozás különbzöő szempontjaival többen is foglalkoztak (Gilyén-Hofer, Mika, Dunkel, Bartholy et al., Bálint-Gauzer). A Duna és az érintett területek felszín alatti vízkészleteivel foglalkozott Liebe és Déri. A Konferencián kilenc dolgozat foglalkozott a hordalékmozgás kérdéseivel és négy hozzájárulás érintette a jégjárás illetve a hőmérsékleti viszonyok kérdéseit (4). A lebegtetett hordalék vizsgálatának néhány új eredménye is terítékre került. Külön érdeklődés kísérte Rákóczi-Szekeres bemutatóját a görgetett hordalék víz alatti videokamerával végzett megfigyeléséről. Többek érintették a Duna-delta morfológiájának kérdéseit is. A vízminőségi, ökológiai kérdésekkel foglalkozó szakemberek sok konferencián és más szakmai találkozón vitadiatják meg az őket érdeklő kérdéseket, de a dunai országok XVII. Konferenciáján is fontos témakörként szerepelt és nagyszámú, összesen 31 elfogadott dolgozat érkezett (5). A dolgozatok világosan bemutatták azt a sokoldalú problémakört, aminek vizsgálata a Duna vízi környezetének védelméhez elengedhetetlen. Az ülésszak sikeréhez nagyban hozzájárult Jolánkai az általános szempontokat frappáns módon megfogalmazó bevezetője, értő és érdeklődés felkeltő vitavezetési stílusa. Egy sor szerző vizsgálta, általánosította a Duna-medence víminőségi és vízbiológiai észlelési eredményeit (Chovanetz-Grath, Makovinska-Ardo, Csányi, Gulyás, Németh). A környezeti modellezés gyakorlati nehézségei ellenére többen próbálkoztak előrelépni ezen a terület, közülük különösen Marinoschi et. al. és Ignjatiovid-Fehér érdemelnek figyelmet. Szabályozási stratégiákat érintett többek között Babich, Rietz, /. Göb-Wirth és MuSkalirovic-Batinió dolgozata.