Vízügyi Közlemények, 1994 (76. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A dunai országok XVII. Hidrológiai Konferenciája 335 II. láblázai Részvétel a XVII. Konferencián Az ország RésztA tanulmányok száma* sorszáma vevők témakörönként sorszáma száma összesen sorszáma száma összesen száma 1 2 3 4 5 DUNA-MEDENCEBELI ORSZÁGOK 1 Németország (D) 16 13 5 2 3 — 3 2 Ausztria (A) 14 6 1 1 3 1 3 Cseh Köztársaság (CZ) 4 4 1 2 1 4 Szlovákia (SK) 22 6 1 2 1 2 5 Magyarország (H) 64 15 8 2 5 6 Szlovénia (SLO) 3 2 ! 1 7 Horvátország (CRO) 16 9 1 2 4 2 8 Bosznia-Hercegovia (BIH) 1 9 Jugoszlávia (YU) 12 18 5 5 1 7 10 Románia (RO) 10 11 4 5 1 1 11 Bulgária (BG) 8 8 1 2 1 1 3 12 Moldova (MOL) 1 13 Ukrajna (UA) 14 14 3 3 1 7 MÁS ORSZÁGOK 15 Oroszország (RUS) 6 8 5 3 16 Üzbegisztán (UZB) 1 1 17 Hollandia (NL) 1 1 1 18 USA 2 1 1 19 Nagy-Britannia (GB) 1 NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 20 UNESCO 1 — 21 WMO 1 22 Duna Bizottság 1 Összesen 198 117 16 22 34 14 31 fesszor külön hangsúlyozta a szabványosítás szerepét a hidrometria területén, valamint a minőségellenőrzés fontosságát, kitéit a meteorológiai és hidrológiai információk és szolgáltatások gazdasági hasznának számbavételére is. Az észlelőhálózatok kialakításával kapcsolatban érdekes szempontokról hallhattunk Szlovákiából (Minárik), bár nyilvánvaló, hogy az elvek alkalmazása nagy gyakorlati és pénzügyi nehézségekbe ütközhet. Az előállások majd fele a hidrológiai változók regionalizálásával foglalkozott, közöttük kiemelhetők a Szerbiában végzett kisvízi és nagyvízi vizsgálatok (Ignjatoviö-Nikié,Prohaska et al.). A kisvízi vizsgálatok területén Demuth alapvető, igen részletes munkáról számolt be, amely részletes irodalmi feltáráson kívül több számítási módszer párhuzamos kiterjedt alkalmazását is magába foglalta. A Konferencia hagyományos témakörében a rövid- és hosszútávú előrejelzések-