Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Horváth Vera: Felszín alatti víz beszerzési lehetőségek az Alföldön

Felszín alatti víz beszerzési lehetőségek az Alföldön 417 Ezek két legfontosabb csoport ja: - a felszín alatti rendszer határfelületén átadó vízmennyiségek és - a temiészetes vízforgalmi elemeket közvetlenül, vagy közvetett módon megváltoztató emberi tevékenység. Legutóbb 1990-ben került sor - tájékoztató jelleggel - az ország, ezen belül az Alföld kitermelhető készleteinek felülvizsgálatára. A nagytérségi regionális hatások vizsgálatára a VITUKI-ban kialakított Országos Vízföldtani Modellre támaszkodó tanulmány szerint: az OVK-ben közzétett, kitemelhető felszín alatti vízkészletértéket előreláthatólag harmadával -felével korlátozni kell (VITUKI 1990). Az elmúlt két év vizsgálatai szerint pedig, a felszín alatti vízkészletek átlagos országos kihasználtsága 70%-osnak becsülhető a több mint 20 éves beszivárgási hiányra is figyelemmel. Egyes területrészeken, pl. Duna-Tisza köze, a terhelés meghaladja a vízelvétel hatására aktivalizálódó, utánpótló készletértékeket. Ezeken a területeken aktív vízkészlet-szabályozási intézkedések szükségesek. Ivóvízellátásunk alapját adó felszín alatti vízkészeteink jelentős kihasználtsága fokozottan hívja fel a figyelmet a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodásra, a további pontosabb és megalapozottabb információkat biztosító kutatások végzésére, valamint arra, hogy a nem ivóvízminőségű vízigényeket egyre inkább nem az ivóvízkészletekből kell kielégíteni. Az eddigi eredmények alapján állítható, hogy a már megkezdett, illetve tervbe vett kutatások, kifejlesztés alatt álló eszközrendszerek további - az eddigieknél is jelentősebb mértékű - anyagi fedezeti fonásnak biztosítása esetén, a közeljövőben már megalapozott ismeretekkel fogunk rendelkezni a tényleges, a lekötött, illetve a tervezett felszín alatti vízkitermelések és azok változatainak várható hatásairól. Ezekkel párhuzamosan mielőbb szükséges a kitermelhető felszín alatti vízkészletek környezetvédelmi korlátainak, kritérium rendszerének kidolgozása is. Ezek ismeretében - figyclcmbevéve a vízclvételck ismert tendenciáit - sok területen kcdvezőücnül kialakult állapotokkal kell számolni, ahol már az aktív vízkészlet-szabályozás eszközeihez kell majd fordulni (pl. vízdúsítás, meglévő vízelvételek kiváltása a térségbe vezetett felszíni vízből), illetve a kedvezőtlen állapotok kialakulásának megakadályozására a további felszín alatti vízclvételck korlátozását kell elrendelni. Mindez sokba kerül. Sokmindent másképp kell tennünk, mint eddig. Sok megértést is kíván. Meg kell érteni pl. hogy számos helyen éppen a növényzet számára szükséges vízmennyiség biztosítása érdekében kell korlátozni a felszín alatti vízkivételeket, hogy egyes területeken a mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak „patikaszerííen" kell adagolni a műtrágyát és a növényvédőszert, hogy ne keletkezzen olyan felesleg, ami a felszín alatti vizekbe bemosódik. IRODALOM Berényi P. - Erdélyi A/.. A rétegvíz szintjének süllyedése a Duna-Tisza közén. Vízügyi Közlemények LXXH. évf. 1990. évi 4. füzet. ./. Deák - M. Stute: Environmental isotope study 14C, 13C, 18 О, noble gases on deep groundwater circulation system in Hungary with reference to palcoclimate. Radiocarbon. Vol. 31. No.3. 1988.