Vízügyi Közlemények, 1993 (75. évfolyam)

4. füzet - Horváth Vera: Felszín alatti víz beszerzési lehetőségek az Alföldön

416 Horváth Vera - 1986-ban célprogram készült az ivóvízbázisok védelmére, - 1986-ban megkezdődött a VITUKI koordinálásában, numerikus matematikai szimulációval, az Országos Vízföldtani Modell (OVM) kialakítása (Csepregi-LiebeNagy 1991), - a számítógépi modellvizsgálatok támogatására 1987-ben a VITUKI és a MÁFI együttműködésével, a VITUKI fejlesztésével elkezdődött a vízföldtani adatok, információk számítógépes adatfeldolgozása (napjainkig közel 10 millió adat archiválása történt meg a Vízföldtani Információs Rendszer (VIFIR) keretében), - a fejlesztés alatt álló eszközrendszerekre (OVM, VIFIR) támaszkodva folyamatban van a felszín alatti vízkészletek újraértékelése, a kitermelhető vízkészletek meghatározása, - a regionális vízkészlet-gazdálkodási konfliktusok kialakulásának megelőzésére, kidolgozás alatt áll a felszín alatti vizek vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszere, - 1991-ben megkezdődött a vízrajzi hálózat fejlesztési koncepciójának kialakítása, ehhez igazodva, 34 db termálvízészlelő kút kerül kialakításra, - Magyarország kezdeményezi az országhatárral osztott, felszín alatti vízgyűjtőterületek közös, átfogó szemléletű állapotértékelését szolgáló együttműködések kialakítását. Az elmúlt években számos kutató (Deák 1991, Halász 1975, Liebe 1990, MajorNeppel 1988, Nagy 1991, Simonffy, Székely 1988, Berény-Erdélyi 1990) eredményei alapján ismertté vált, hogy az Alföld felszín alatti vizei: - A Duna-Tisza közén és a Nyírségben a beszivárgó csapadékvizek a talajvizén keresztül a mélybe, az Alföld középső részén pedig felfelé áramlanak. Ezt az áramlási rendszert a nyomásviszonyokon kívül a vizek minősége, izotóptartalma is mutatja. - A felszín alatti vizek egységes hidraulikai rendszert alkotnak. Ebbe beletartoznak a talajvizek és azok az átlagosan 500 m alatti összletek (hévíztárolók), ahol a kitermelt víz hőfoka a 30 °C-t meghaladja. A tönnelékes felső pannóniai hévíztároló képződmények a felettük települt rétegvízadó képződményekkel hidraulikai kapcsolatban állnak. Ezért a hévíztermelés a rétegvízkészleteket, ill. ezeken keresztül a talajvizet is terheli részben. Talajvíz igénybevétele esetén nem elegendő a figyelmet csak a talajvizet tároló rétegre korlátozni, a vizsgálatnak a rétegvíztárolókra (azok állaix>t változására) is ki kell terjednie. Az ivó vízminőségű vizet adó rétegből (100-500 m mélységkör) kitermelhető vízmennyiség egyik fő korlátja a talajvizek megengedhető terhelése. - A felszín alatti vizek nagyarányú igénybevétele a különböző vízminőségi karakterű vizek összekeveréséhez vezet, a felszíni eredetű szennyeződési frontok előrehaladása mellett, a kitermelt víz minőségében növekedhet a finomabbszemű rétegben uralkodó vízminőségi jellegnek megfelelő komponensek aránya (pl. az arzéntartalom). - A felszín alatti vizek hidraulikai rendszere csak az összes, vele kapcsolatban lévő rendszerrel együtt vizsgálható.