Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Szesztay Károly: Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai

Az éghajlatváltozás vízgazdálkodási és hidrológiai vonatkozásai 275 19. ábra. Az iparosodást követő térszíni savasodás hatása a talajok és a tavak kémiai egyensúlyára fStigliani 1988) Fig. 19. Effect of groundlevel acidification, after industrialisation, on the chemical balance of soils and lakes Bild 19. Auswirkung der infolge Industrialisierung entstehenduen Oberßäcehnversäuerung auf das chemische Gelichgewicht der Böden und Seen Regionális időeltolódás шш A hatasok észlelésének kezdete Skandináviában A hatasok észlelésének kezdete Közép-Európában Skandinavia Közép-Európa ЩШ9] Természetesen mégsem lehet és nem is kell a szárazföldek talajtakarójában és az édesvizek üledékrétegében fokozatosan feltöltődő különféle tartalmú és hatású „kémiai bombákat" az iparosodás elkerülhetetlen és elháríthatatlan velejáróinak tekinteni. Különösen nem itt Magyarországon (ahol az ország medence jellegéből adódóan a talajtakaró, a térszíni vizek - és az ezekhez szorosan kapcsolódó felszín alatti vízkincs - a társadalmi és gazdasági fejlődés kiemelten fontos tényezője) és most, ezekben az években, amikor egyrészről a különféle kémiai bombák talán legkritikusabb szakaszukhoz közelednek, másrészről a földtudományok és a környezetkémia szakterületein az utóbbi években rendkívül gyorsan kibontakozó nemzetközi együttműködés eredményei, valamint az ezekkel minden vonatkozásban lépést és színvonalat tartó hazai kutatások (Erdélyi 1979, Mészáros 1981, Somlyódy 1983, Várallyay 1987) a korábbiaknál jóval kedvezőbb feltételeket biztosítanak a kémiai élettér egyensúlya szempontjából legkritikusabb helyek és tényezők előzetes felmérése és a bizonytalanságok, illetve meglepetések társadalmilag és politikailag elfogadott kockázatként történő kezelésére (Clark-Munn 1986, Stigliani 1988, Falkenmark 1989/b, Dyck-Baumert 1991). Fontos és ígéretes kezdeményezés volt ebben az irányban a Duna-völgy talajait, tavait és felszín alatti víztartóit hosszabb távlatban veszélyeztető kémiai egyensúly eltolódások módszeres és együttes feltárása érdekében a közelmúltban Budapesten megtartott nemzetközi tanácskozás (TAKI 1990), amelyik az Európa egészére kiterjedően kezdeményezett kutatási program tartalmi és pénzügyi kereteibe illeszkedve jelölte ki a résztvevő országok szakintézményeinek kapcsolódó feladatait. Az elvégzendő munka zöme nyilvánvalóan a talajtani, limnológiai és környezetkémiai szakintézményekre hárul, de - minthogy hosszabb távlatban Európa és benne hazánk éghajlatát és vízviszonyait sem lehet változatlannak feltételezni (Nováky et al. 1985, Mika 1989, Nováky 1989) - lépten-nyomon szükség lesz a klimatológiai és hidrológiai szakintézmények és szakemberek részvételére is. то 1920 то то то 2000 2020 2010 2060