Vízügyi Közlemények, 1991 (73. évfolyam)

3-4. füzet - Starosolszky Ödön: Széchenyi és a magyar vízgazdálkodás-tudomány

Széchenyi és a magyar vízgazdálkodástudomány 235 ,A ' legtöbb vitatkozás, úgy látszik, a ' híd ' milly nemének választása körül forog, a'mint tudniillik egyik'

s másik kisebb vagy nagyobb hatást tulajdonú a Duna' jégjárásának 's így több vagy kevesebb oszlopok' felállítását, sőt a 'folyamágy szűkítését is találja engedhetőnek Háládatlan fáradság lenne, a ' számtalan módosításokkal egymástól különböző nézeteket 's állításokat mind szóba hozni; azokat alkalmasan három főosztályra szoríthatni Az 1 -só osztályhoz tartoznak, kik a ' zajló Dunát véghetetlen erősnek és semmikép ' nem zábolázhatónak tartván, mind a' híd' elpusztúlását, mind a' két városnak nagy veszélyeztetését jósolják. A ' 2dik osztályhoz tartozó épen ellenkező véleményben vannak minél fogva akár a ' folyamágy' szorításáról, akár több hídoszlopok' a' Dunába állításáról legyen szó, azt minden rosz következéstől való félelem nélkül eszközölhetőnek lenni állítják A ' 3dik osztály a ' közép útat tartja, 's ezekhez járúl az én véleményem is. Én tudniillik azt tartom, hogy a ' Duna ' zaja a ' hídban, különösen a ' hídoszlopokban, kárt keveset tehet, ellenben bátran állítom, hogyha a' hídoszlopok' száma többre szaporittatnék 's talán a 'folyam ' ágya is szűkebbre vétetnék a ' híd, az által, hogy közvetve jégdugúlásokra 's torlásokra szolgáltatna okot, lenne a ' két városnak veszedelem-hozója. Tekintsük közelebbről. Közönségesen olly nagy hatása tulajdoníttatik a ' jégjárásoknak mintha azt számra vonni nem is lehetne. " Vásárhelyi először a jégjárás alapvető törvényeit fogalmazza meg. „Figyelmezni kell továbbá azon körülményre is, mellynélfoga a' jégnek általános szilárdsága 's tömege ellenkező arányban áll a' folyamnak változó erejével, ismertes dolog, t.i. hogy a' hidegnek nevekedésével, a'midőn a'jég alakúi 's erősödik a'folyamnak apadni kell; ellenben meleg időben, vagy esőzéseknél a jégnek gyengülnie; 's így van egy maximuma a' jeget hajtó folyam' erejének, mellyen túl nem emelkedhetik, 's melly a 'jégnek beállásával egészen elhárúl. " A jég megállással kapcsolatos megállapítása ma is helytálló, legfeljebb képletekkel igyekeztünk formába önteni. ,,A' jégnek restsége az, a' költőnek jól eltalált megnevezése szerint, a' mitől e' tekintetben félnünk kell. Hogy voltaképen beláthassuk ne

m szükség vizsgálnunk mint szokott a 'jég-beállás véghez menni, azt kiki puszta szemlélésből tudja; csupán arra kell figyelmeztetnem, hogy a 'jégnek első megakadása leginkább történik: lször a' folyamnak rögtöni fordúlatainál, hogy az irányának folyvásti változtatásánál fog\'a elgyengült folyam a ' rest jeget tovább hajtani nem bírja; 2szor a' vizsekélyeknél (Stromseichten), mellyek rendesen a' folyam ' renkivűli kiszélesítésének 's így elszórt erejének következései; 3szor a 'folyam ' szorosainál, ') mellyeknél a ' nagy táblákban úszó jég a 'partok közé könnyebben szorúlhat. ' Erre legszebb példát szolgáltat az alsó dunai szoros, O-Orsován felül, hol az alig két három ujjnyi vastagságú jég rendesen harmad negyed napra, a' fagynak beállása után, szokott megakadni, a' Duna'szélessége nem lévén több, mint 85-100 öl. 1835dik évben dec. 13d. kezde ugyanott a' Duna zajlani, 's 15dikén esh'e már a'szorosban beállott." Világviszonylatban is közismert, hogy Vásárhelyi a Lánchíd környezetében olyan scbességeloszlásmérést végzett, amelynek segítségével képletet adhatott a füg-