Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Barna Bertalan-Kardos Mária: A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése

308 Barna B. és Kardos M. Balaton vízhiányos. A helyzetet alapvetően a szennyvizeknek a vízgyűjtőről történő kivezetése okozza. A tényleges vízhasználat azonban az engedélyezett értékeknek mintegy 40-50%-a, a balatoni vízigények tényleges kielégítésében hiány eddig nem volt tapasztalható. A területileg elosztott vízkészletek szűkössége miatt az országos vízelhasználási igény 2%-a, azaz 4,2 m

3 s~' (= 45-10® m

3 a1) nem elégíthető ki 80%-os biztosítottsággal. A nagy vízfolyásaink közül a Duna és Dráva készletkihasználtsága rendkívül csekély, a Tiszáé azonos az országos átlagértékkel. V. táblázat A felszíni vízkészletet terhelő 1900. évi vízigények és a vízelhasználások Területi Kiemelt vízbázis Összesen Vízfogyasztó igény elhaszn. igény elhaszn. igény elhaszn. m

3 s-l Lakosság Ipar Öntözés Halgazdaság 2,8 12,7 130,0 14,0 0,3 4,2 130,0 14,0 4,3 202,6 14,3 0,5 2,8 29,9 14,3 0,5 7,1 215,3 144,3 14,5 3,1 34,1 144,3 14,5 Összesen 159,5 148,5 221,7 47,5 381,2 196,0 Magyarország 1988. évi vízkészlet-gazdálkodását és vízigény-kielégítését a következő éves átlagos adatok jellemzik: Balcerski-féle vízgazdálkodási mutató (az éves vízkészlet és vízigény hányadosa): - potenciális vízkészletre: c

p = 3,81, - hasznosítható vízkészletre: c

hk — 1,69. Vízkihasználtsági mutató (az évi vízelhasználás és a potenciális vízkészlet arányának százalékban kifejezett értéke): V = 9%. Vízkészlet-kihasználtság (a vízelhasználás és a vízhiány különbségének százalékos aránya a hasznosítható vízkészlethez):*? = 21%. Ismételt vízfelhasználás (a frissvíz-igény százalékos aránya a hasznosítható vízkészlethez): ij = 59%. Tározás hasznosulási mutató (a tározott többletvíz és a vízigény százalékos aránya): T

h = 4,2%. Vízelhasználásra vetített vízhiány (vízhiány százalékos aránya a vízelhasználáshoz): H

r = 1,6%. A fenti mutatókkal jellemzett országos átlagtól némileg eltér a különböző vízgazdálkodási területegységek (TVK-egységek) vízkészlet-gazdálkodási helyzete. A VI. táblázatban a területileg elosztott felszíni vízkészletek 1988. évi felszíni vízmérleg százalékos mutatóit adjuk meg, természetesen kiemelt vízbázisok adatai nélkül. A 2. ábrán a kritikus vízkészlet-gazdálkodási helyzetű (q 80%) területek láthatók, ezen belül külön jelölve a vízhiányos területeket. A 2. ábrán és a VI. táblázat alapján megállapítható, hogy vízfolyásaink igénybevétele különösen a Tiszántúl, a Körös-vidék, Alsó-Tisza-vidék valamint a Közép-Tisza- és Mátravidék TVK területén jelentős; eléri, ill. meghaladja a 80%-ot. A VI. táblázat alapján az is jól látható, hogy nagy különbség van a dunai és a tiszai TVK-egységek vízkészlet-kihasználtsága között.