Vízügyi Közlemények, 1990 (72. évfolyam)

4. füzet - Barna Bertalan-Kardos Mária: A vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítése

Vízügyi Közlemények, LXXII. évfolyam 1990. évi 4. füzet A VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁS KORSZERŰSÍTÉSE BARNA BERTALAN és DR. KARDOS MÁRIA A piacgazdaságra való átállás előtérbe helyezi az infrastrukturális szakágazatok köztük a vízkészlet-gazdálkodás - stratégiai irányelveinek, fejlesztési terveinek újrafogalmazását is. Kiindulásként a szakágazat jelenlegi helyzetét tekintjük át a számok tükrében, abból a meggondolásból, hogy ezekben napjaink stratégiája és tevékenysége tükröződik. Ezt követően az eddigi eredményekre és az új gazdasági környezet támasztotta elvárásokra - ezenbelül tekintettel a vízkészlettel mint nemzeti vagyonnal való gazdálkodás követelményeire - alapozva közreadjuk a főbb tevékenységi körök fejlesztés-tervezésével kapcsolatos elképzeléseinket és az azokból fakadó főbb feladatokat. I. A vízkészlet-gazdálkodás jelenlegi helyzete a számok tükrében Dr. Kardos Mária A vízkészlet-gazdálkodás a rendelkezésre álló és hasznosítható mennyiségi és minőségi vízkészletekből a mennyiségi és minőségi vízigények kielégítését jelenti. A magyarországi hosszú idejű és megbízható méréseken alapuló hidrológiai (vízrajzi) adatsorok megfelelő ismereteket biztosítanak a vízkészletek mennyiségére, minőségére, azok térbeli és időbeli eloszlására (Kovács 1983). 1. A feltárt vízkészlet mennyiségi jellemzői A felszíni vízkészletet az ország területén átfolyó vízmennyiséggel lehet jellemezni, amely sokévi átlagban 120T0

9 m

3 a '. E mennyiségből mindössze 5%, azaz 6T0

9 m

3 a'

1, mely az ország területén keletkezik. A nemzetközi vízkészlet-megosztás általában elfogadott megosztási szabályai szerint Magyarország a területén átfolyó vízmennyiségből mintegy 25%-ot, azaz 30-10

9 m

3 a 1 használhat fel. Ezt tekintjük az ország felszíni potenciális vízkészletének. A mértékadónak tekintett természetes felszíni vízkészlet (augusztusi 80%-os tartósságú vízhozam) 2386 m

3 s 1 amelynek - 96%-a a szomszédos országokból érkezik és 4%-a hazánk területén keletkezik, - 90%-a a Duna és Dráva, 10%-a a Tisza vízrendszerében van, - 90%-a a nagy folyók medrében összpontosul, és végül - az időbeni eloszlása is egyenlőtlen. Ezek a tények azt jelzik, hogy milyen nagy jelentősége van hazánkban a vízkészletek tér- és időbeni átcsoportosításának. Az országban jelenleg mintegy 550-10

6 m

3 hasznos A kézirat érkezeti: 1990. V. 2. Barna Bertalan oki. mérnők, szakmérnök, dr. Kardos Mária ok!, mérnök, a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI, Budapest) Környezetfejlesztési Intézetének főmunkatársai.