Vízügyi Közlemények, 1988 (70. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Az arzénmentesítés vízföldtani feltételei Csongrád megyében 135 tározótér teljes vízkészlete 80-100 ezer évente megújuljon. A mesterségesen kialakított vízforgalom a természetesnél nagyságrendileg nagyobb, így a konvekciós hatás nagyságrendje is nő, azonban a felszín alatti tározótér méretei biztosítják, hogy rövidtávon érzékelhető érdemi vízminőségi változások nem következhetnek be, 2. Az arzén genetikai és akkumulációs kérdései A vizsgált terület vízkémiai viszonyait tehát a környezeti feltételek (ásványos összetétel, áramlási viszonyok) meghatározó mértékben befolyásolják. A karotázs szelvények jelentős vízminőségi információtartalommal bírnak. Területünkön ezt jól fel tudjuk használni a különböző vízminőségű térrészek lehatárolásában (Nagyistók 1982). A nehézfémek és az arzén, de más alacsony töménységben jelenlevő összetevő genetikai és akkumulációs kérdéseinek feltárását nehezíti az a tény, hogy az összetevők geofizikai módszerekkel nem követhetők. A felhalmozódás elvi lehetőségei az alábbiak : - helyben keletkezés hidrolízis útján a diagenezis folyamán, - felhalmozódás az áramlási pálya mentén vízmozgás hatására, - diffúziós mozgás, töménységi gradiens hatására. A helyben keletkezés lehetséges feltétele az, hogy a keletkezéshez szükséges anyakőzetek, valamint a szükséges genetikai viszonyok adottak legyenek. A Kárpátok belső vulkáni koszorújához kapcsolódó, javarészt hidrotermális ércesedés nyomai egyaránt fellelhetők működő színesfém, vagy szulfidos ércbányák formájában Csehszlovákia, Románia, sőt hazánk területén is. (Ezek az ércindikációk, vagy érctelepek döntően a Zagyva, Ős-Tisza, Körösök lehordási területén találhatók). Mind a szulfidos, ún. elsődleges ásványfélékben, mind az azok málásából keletkező oxidos, ún. kísérő ásványfélékben az arzén jelenléte nagyon gyakori. Az ősi folyóhálózatok lehordási területein fellelhetők arzén ércek. A lehordási területeken tehát az arzén ércásványok formájában jelen van. (Az eddigi mikromineralógiai vizsgálatok nem irányultak az üledékes kőzetek érctartalmának vizsgálatára.) A fő kőzetalkotó ásványok vizsgálati eredményei alapján bizonyíthatónak véljük, hogy a Kárpátok lehordási területeiről származó üledékben az arzénércek is jelen vannak, vagy voltak, természetesen rendkívül alacsony töménységben. A szulfidos arzén érceken a felületi málás és oxidáció következtében oxidos bevonatok keletkeznek, ún. másodlagos ásványok formájában. Az arzéntrioxid vízben lassan oldódik és arzénessav keletkezik, mely igen gyenge amfoter elektrolit. Savas közegben As 3 + kationra és hidroxilra disszociál. H 3As0 3 As 3 + + 3 OH" . Lúgos közegben arzenit anionok keletkeznek: H 3As0 3 ЗН 3 + AsOr . Hasonló módon viselkedik az arzénsav is H 3As0 4 AS 5 + + 4 OHH 3AS0 4 - 4H + + AsO
