Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
3. füzet - László Ferenc-Homonnay Andrásné-Zimonyi Márta: A folyószabályozás ill. ipari kotrás hatása a partiszűrésű vízbeszerzésre
408 László F., Homonnay A.-né és Zimonyi M. Vízminőségi szempontból fontos, hogy a folyó vízszintjében bekövetkező változások befolyásolhatják a kút vízutánpótlódásának irányát, illetve a háttér felől érkező szennyező hatások jobban érvényesülhetnek. A Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget talajvizének helyenként súlyos nitrátszennyezettsége (11. ábra) alacsony dunai vízállások idején néhány partiszűrésű kútban az ivóvízre megengedett határértéknél nagyobb nitrátkoncentrációt okoz (László-Homonnay né 1986) A mederágy erőteljes megszívása mellett üzemeltetési nehézségek is jelentkeznek alacsony Duna-vízálláskor. Ilyenkor a kútaknában igen kevés víz gyűlik össze, így egyrészt a fenéken kialakult iszapot kitermelhetjük, másrészt igen nehézzé válik a kutak fertőtlenítése, a bakteriológiailag megfelelő minőség biztosítása. A teljesség kedvéért szót kell ejteni az épülő bős-nagymaros vízlépcsőrendszernek a partiszürésü vízminőségre gyakorolt várható hatásáról. A vízlépcsőrendszer bizonyos mértékben megváltoztatja az érintett Duna-szakasz hidrológiai, hidraulikai és ennélfogva a vízminőségi viszonyait is. A duzzasztás kedvezően befolyásolja a BOI 5 viszonyokat, mivel megnő a víz tartózkodási ideje. Az oldott oxigén értékek romlanak, mert egyrészt az intenzív biokémiai szervesanyag lebomlás nagy mennyiségű oxigént emészt, másrészt a vízfelület megnövekedése javítja ugyan az oxigénfelvételi viszonyokat, de az időszakonként előálló kisebb vízsebesség miatt az oxigénfelvétel intenzitása csökken a Nagymaros feletti szakaszon (Benedek-Hock-Papp 1980). A lebegőanyag kiülepedés várható növekedését érzékelteti, hogy a Pozsony alatti 70 km-es Duna-szakaszon jelenleg a szállított lebegőanyag 30%-a ülepszik ki, a tározó elkészülte után ez 55%-ra növekszik ( Rotschein 1976). A lerakodó üledék szervesanyag koncentrációja 10-12% lesz. A VITUKI modellvizsgálatokat végzett a Gabcikovo-Nagymaros Duna-szakasz megváltozó hordalékjárási viszonyainak feltárására (VITUKI 1985). A nem permanens vízmozgást leíró számítógépi programok segítségével meghatározták a kimosódások és lerakódások időbeli és hely szerinti alakulását, a lerakódással érintett folyószakasz hosszát és becsülték a kiülepedés mértékét. A középsebességek, és ill. a csúsztatófeszültségek időbeli és hely szerinti változásának vizsgálata azt mutatta, hogy a lebegtetett hordalékból történő lerakódásra a Gabcikovo alvízcsatornán kívül a természetes Duna-mederben csak a Lábatlan-Nagymaros szakaszon kell számítani. A lerakódás elsősorban a part menti sávokban várható, 0,04-0,05 m/a középértékkel. A lerakódó sáv legfeljebb a duzzasztott szint alatti 6-7 m mélységig érvényesül, így a partszűrésű kutak vízhozamát nem csökkenti lényegesen. IRODALOM Alföltli l Partiszűrésű rendszerek értelmezése. Magyar Vízgazdálkodás, 5. sz. 1982. Benedek. P. Hock, B.-Papp, F.: Specific features of water pollution control on the river Danube. Paper 2. Session 1. Water Research Centre Conference 1980. Csomu J.: A nagymarosi vízerőmű alatti Duna-meder vizsgálata. Vízügyi Közlemények LXIX. évfolyam 2. fűzet 1987. Fővárosi Vízmüvek: Partiszürésü vízkészletek állapotvédelme és fejlesztése. Beszámolójelentés (kézirat) 1985. Hock В.: Szakvélemény „A Duna komplex hasznosításának értékelése" című OMFB tanulmányhoz, (kézirat), Budapest 1982. Kovács D.: A partiszürésü vízadó rendszerek vízminőségi kérdései a folyószabályozás szempontjából. Magyar Vízgazdálkodás, 6. sz. 1982. László F.: Potential release of pollutants in riverbank filtration systems along the river Danube, Hungary. Proc. 3 rd. Int. Symp. Interactions Between Sediments and Water. 264-267. CEP Consultants, Edinburgh 1984.
