Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)
3. füzet - László Ferenc-Homonnay Andrásné-Zimonyi Márta: A folyószabályozás ill. ipari kotrás hatása a partiszűrésű vízbeszerzésre
Vízügyi Közlemények, LXIX. évfolyam 1987. évi 3. füzet A FOLYÓSZABÁLYOZÁS, ILLETVE AZ IPARI KOTRÁS HATÁSA A PARTISZÜRÉSÜ VÍZBESZERZÉSRE 1 LÁSZLÓ FERENC 2, DR. HOMONNAY ANDRÁSNÉ 3 és ZIMONYI MÁRTA 4 Potenciális partiszűrésü vízadórendszereknek tekinthetők azok a természetes felszín alatti vízáteresztő képződmények, amelyek a vízfolyással közvetlen hidraulikai kapcsolatban lévén megfelelő áteresztőképességgel és szűrőkapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy rajtuk keresztül a vízfolyás vize átszűrve kitermelhető legyen (Alföldi 1982). Fentiek alapján a partiszűrésü víz felszíni vízzel érintkező porózus víztartóban előforduló víz, amely utánpótlását túlnyomó részben felszíni vízből kapja. A partiszűrésű víz fontossága, részaránya Magyarország vízellátásában nemzetközileg is páratlan mértékű. A közműves ivóvízellátással szolgáltatott vízmennyiség közel 40%-a partiszűrésű víz. Partiszűrésű vízkészleteink elsősorban a Duna és néhány folyónk (Rába, Mura, Dráva, Sajó, Hernád, Tisza) alluviumában helyezkednek el. Jelenleg a partiszűrésü víz főleg a Duna melletti települések ellátását szolgálja. Ezen belül Budapest 310- 10 6 m 3/a partiszűrésű vizet vesz igénybe, az ország összes ivóvíztermelésének 37%-át, illetve a partiszűrésü víz 81%-át. A magyarországi partiszűrésű vízkivétel zöme így a Duna Nagymaros-Ercsi közötti szakaszán összpontosul. A folyamszabályozás, kavicskotrás és a partiszűrésü vízhasznosítás közötti érdekellentétek is ezen a Duna-szakaszon a legélesebbek. A partiszűréssel kitermelt víz fizikai, kémiai, mikrobiológiai minősége számos tényező függvénye. Meghatározó a tápláló felszíni víz minősége, a szűrőközeg tulajdonsága, a szűrési sebesség és a tartózkodási idő a szűrőrétegben, a hátoldalról szivárgó talajvíz minősége. A partiszűrésü víz minősége elsődlegesen a tápláló felszíni víz minőségétől függ. Elérendő követelménynek tekintjük, hogy a folyóvíz (nyersvíz) minősége biztosítsa az egészséges ivóvíz előállítását természetes partiszűrésű folyamat és fertőtlenítés útján, kiegészítő tisztítástechnológiák alkalmazása nélkül. 1. A Duna vízminősége A magyar Duna-szakasz vízminőségét alapvetően a külföldről érkező víz szennyezettsége és Budapest szennyvíz-kibocsátása határozza meg. A Rajkánál Magyarországra belépő Duna szerves szennyezőanyag terhelése hozzávetőlegesen Budapest terhelésének a kétszeresét teszi ki (Hock 1982). 1 A kézirat érkezett: 1987. IV. 3. 2 László Ferenc oki. vegyészmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízminőség-védelmi Intézet tudományos főmunkatársa. 3 Dr. Homonnay Andrásné oki. vegyész, a Fővárosi Vízmüvek (Budapest) osztályvezetője * Zimonyi Márta oki. vegyész, a Duna menti Regionális Vízművek (DMRV, Vác) osztályvezetője.
