Vízügyi Közlemények, 1987 (69. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Pálfai Imre-Török József: Geotermikus energiahasznosítás az Alsó-Tisza vidékén

232 Kardos /., Pálfai I. és Török J. lakóépületek, ipari csarnokok, fürdők, áruházak padlófűtése. Általánosságban is megjegyezhető, hogy az automatizálás megteremtésével, illetve további fokozásával csak a szükségesnek megfelelő mennyiségű hévizet szabad kitermelni, s amit kitermeltek, annak hőenergiáját a többlépcsős hasznosítás megteremtésével teljes egészében igénybe kell venni. Nagyobb gondot kellene fordítani a hővesztségek csökkentésére (szigetelés). Ennek érdekében már a kutak termelőcsövét is lehetne szigetelni. A hévízhasznosító művek tervezésénél annak egészét átfogó (a hévízkúttól a lehűlt vizek ártalommentes elhelyezéséig terjedő) tervet kell készíteni, mert megvalósíthatóságuk víz- és energiagazdálkodási, valamint gazdaságossági szempontból másként érdemben nem bírálható. Továbbra is szorgalmazni kell a szénhidrogénre meddő fúrások hévízre történő megnyitását, amennyiben ennek műszaki-gazdasági feltételei megvannak és a kút, valamint a hasznosító létesítmény között nincs nagy távoság. Az új szénhidrogénkutató fúrásoknál eleve gondolni kell arra, hogy ha az szénhidrogénre meddő lesz, akkor hévízre fel lehessen használni. A geotermikus energia hasznosításának fokozódása a vázolt közgazdasági kérdések rendezésétől és a műszaki problémák megoldásától függ. Kedvező esetben a hévízkitermelés az Alsó-Tisza vidékén az 1980-as évek végére meghaladhatja az 50 millió m

3/a mennyiséget, a felhasznált geotermikus energia pedig a 6 PJ-t, azaz a jelenleginek közel kétszeresét. IRODALOM Aldobolyi Nagy M.-Gulácsi J. Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön. Vízügyi Közlemények. 1964. 2. füzet. ATV VÍZIG: Javaslat a használt hévizek elhelyezésére. Kézirat. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Szeged, 1980. ATV VÍZIG: A geotermikus energia hasznosítása Csongrád megyében. Kézirat. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Szeged. 1983. Csongrád megyei TEB: Csongrád megye energiafelhasználása és energiagazdálkodása a VI. ötéves tervidőszakban. Kézirat. Csongrád Megyei Területi Energiaipari Bizottság. Szeged, 1986. Ferencz В-Nagy A.: A hévíztermelés jelenlegi helyzete Csongrád megyében. Vízügyi Közlemények. 1983. 2. füzet. Kardos I.-Simády В.: A megzabolázott „tengervíz". Magyar Vízgazdálkodás. 1986. 7. sz. KSH: Hévizgazdálkodás, geotermikus energiahasznosítás. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa. Budapest, 1983. OMFB: A geotermikus energia hasznosítása a '80-as években. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (1-8207-T). Budapest. 1983. OVH: Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Országos Vízügyi Hivatal. Budapest, 1984. Pálfai I-Keresztes T-Török J. A környezetvédelem néhány sajátossága az Alsó-Tisza vidékén. Vízügyi Közlemények. 1976. 1. Pálfai I-Török /.: A használt hévizek elhelyezésének problémái az Alsó-Tisza vidékén. Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése. IV. kötet. Debrecen, 1982. Szalóki I.: A tervezett szegedi hévíztermelés és az algyői szénhidrogén-bányászat összefüggései. Kézirat. Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. Szolnok, 1982. Török J.: A hévízhasznosítás helyzete és feladatai Csongrád megyében. Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése. II. kötet. Pécs, 1981. VGI: A felszín alatti vízkészletek és vízbeszerzési lehetőségek értékelése. Vízgazdálkodási Intézet. Budapest, 1981. VITUKI: Magyarország hévízkútjai I—

III. kötet (Hévízkútkataszter). VITUKI. Budapest, 1967-1977. VITUKI: Magyarország törmelékes hévíztároló medenceüledékeinek vízföldtana. Magyarország hévízkútjai. III. Témafelelős: Erdélyi Mihály és Liebe Pál. VITUKI. Budapest, 1977. VITUKI: A szegedi hévíz-visszasajtolási kísérlet méréseinek tervezése, végzése és kiértékelése. Kézirat. VITUKI témabeszámoló. Témafelelős: Liebe Pál. Budapest, 1980. VITUKI: A geotermikus energiagazdálkodás vízgazdálkodási feladatai. VITUKI témajelentés: 7611/1/68. Témafelelős: Liebe Pál. Kézirat. Budapest, 1985.