Vízügyi Közlemények, 1986 (68. évfolyam)
1. füzet - Sass Jenő-Domokos Miklós: A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei
A Duna-medencébe eső ország-területrészek vízmérlegei 105 a 3. ábra. Vázlat az országhatárt alkotó Duna-szakasz vízkészletének megosztására, a csehszlovák magyar határszakasz példáján Рис. 3. Схема для распределения водных ресурсов р. Дунай, образующей государственную границу на примере венгеро-чехословацкого пограничного участка Fig. 3. Sketch for the division of the water resources along a Danube-stretch that is a state borderline at the same time; example taken from the Czechoslovak- Hungarian border-section Bild 3. Prinzipskizze für die Aufteilung des Wasserdargebots einer die Staatsgrenze bildenden Donaustrecke, am Beispiel der tschechoslowakisch/ungarischen Grenzstrecke A Duna és mellékfolyóinak egyes szakaszai országhatárt is alkotnak. A II. táblázatban szereplő be- és kilépő vízhozamok megosztására ilyenkor a következő példával megvilágítandó - szükségképpen önkényes döntésen alapuló - elvet követtük (3. ábra). A Duna az A/CS határ meghatározta szelvényében Ausztria a folyam Morava-torkolat feletti saját hozamát, valamint a Morava, mint határfolyó hozamának Ausztria területéről származó és a lefolyás izovonalait tartalmazó térképről (Domokos-Stelczer 1984) a 3. szakasz (4) képlete szerint számított részét (12. mérlegelési területegység) adja le. Vízháztartási szempontból elhanyagoljuk az e határszelvény és a CS/H határt alkotó Duna-szakasz kezdőpontja közötti távolságot. Ekkor az előbbi teljes Duna- és a Morava-hozam említett része összegének 50%-a Csehszlovákiának. 50%-a Magyarországnak jut. A Csehszlovákiának jutott hozamrész gyarapodik a Morava hozamának Csehszlovákia területéről származó másik részével, a 14, a 15/CS, a 16, a 17/CS, a 18 és a 19/CS jelű mérlegelési területegység teljes hozamával, továbbá az - ugyancsak országhatárt alkotó - Ipoly csehszlovák hozamrészével (20. mérlegelési területegység). Mindezek összegét Csehszlovákia az Ipoly torkolatánál, ahonnan kezdve a Duna megszűnik CS/H határszakasz lenni, átadja Magyarországnak. Ugyanezt az elvet követtük pl. a D/A határt alkotó Inn-, a H/YU határt alkotó Dráva-, valamint az R/YU, R/BG és R/SU határt alkotó Duna-szakasz esetében is. Az egyes országok területéről távozó vízhozamokat a II. táblázat (10) oszlopában visszatérő és vissza nem térő részre osztottuk és külön-külön összesítettük. Ennek ч /iikségcsségét a következő példával világítjuk meg (4. ábra). Románia területéről a Tisza-medence 26/R részvízgyüjtőjének felszíni lefolyása három szomszédos állam területére (SU, H, YU), a 27/R, 29/R és 31 /R részvízgyűjtőé pedig egyaránt Jugoszlávia területére jut. ahonnan a Dunába kerülve, újra eléri Románia területét (Duna-szakaszát). Innen részben a Szovjetunió területére (Duna-szakaszába), részben a közvetlenül a Fekete-tengerbe jut. Ha
