Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Kisebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

314 Csorna János lások meghatározásához. Lényegében ugyanez az adatrendszer adja azóta is a folyószabályozási kutatás és tervezés hidrológiai alapjait (Csorna—Szlgyártó 1976). Ilyen előzmények után került sor 1972-ben az „Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyó- és tavak szabályozásának fejlesztése" című B.200 kutatási célprogram összeállítására. A program célja az volt, hogy a szakágazat fejlesztési célkitűzéseit figyelembe véve rendszerezze és ütemezze azokat a kutatási feladatokat, melyeknek megvalósítása elsősorban a magyarországi folyók középvízi szabályozásához ad korszerű, egységes keretekbe foglalt tervezési módszereket. A célprogram felmérte a folyószabályozás akkori helyzetét és megállapította, hogy bár a folyószabályozás közismerten nagy múltra tekint vissza, a folyók alig 20%-a tekinthető teljes egészében, 22%-a pedig részben szabályozottnak. Az akkori felmérés szerint csaknem 700 km hosszúságú folyószakasz igényelt sürgős szabályozást, de a távlati tervekben, mint előirányzat, mintegy 1000 km szabályozása szerepelt. A kutatási program kialakításánál tekintetbe kellett venni azt a tényt is, hogy a korábban végrehajtott szabályozások egyrészt nem minden esetben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, nem elégítették ki a tervezés akkori célkitűzéseit, a szabályozás koncepcióját. Másrészt viszont maguk a korábbi koncepciók sem ismertették azokat az igényeket, amiket ma a korszerű vízgazdálkodás a folyószabályozási szakágazat iránt támaszt. 3. ábra. Vízállástartósságok Рис. 3. Продолжительности стояния уровней Fig. 3. Stage durations Bild 3. Dauerlinien der Wasserstände Ezek az alapvető és igen vázlatosan ismertetett szempontok indokolták a folyószabályozás, ezen belül a tervezés fejlesztésének szükségességét. A célprogram pedig azt a feladatot tűzte a kutatás elé, hogy az addigi folyószabályozások eredményeinek, hatásának fogyelembevételével, a kísérleti folyószakaszokon nyert tapasztalatok felhasználásával adjon általánosan érvényes, korszerű alapelveket, módszereket a tervezéshez és egyidejűleg dolgozza ki a nagyobb folyók új, általános szabályozási terveinek alapelveit, koncepcióját is (Csorna 1973). A program a IV. ötéves tervre előírta a Dráva Mura-torkolatig terjedő szakasza, valamint a Duna magyarországi szakasza szabályozási koncepciótervének elkészítését (Csorna—Laczay — Szolgay — Stancikova—Nather 1978), az ezekhez szükséges rész-kutatások elvégzését, majd ezek tapasztalatai alapján, illetve ezzel párhuzamosan olyan folyószabályozási tervezési útmutató összeállítását, amelynek gyakorlati alkalmazását szakágazati szinten elő lehet írni (4., ő. és 6. ábra).