Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)
2. füzet - Iritz László: TÁVLATOK A DUNA VÍZKÉSZLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁBAN
Távlatok a Duna vízkészletének hasznosításában 287 A halgazdaságok vízigényének várható alakulása összefüggésben van a halhúsfogyasztás növekedésével és azokkal az adottságokkal és műszaki feltételekkel, amelyek a területen a halastavak létesítésére lehetőséget nyújtanak. Ennek figyelembevételével kellett meghatározni a várható halastóterületek nagyságát, mely területnél a tófelület km 2-kénti feltöltési és vízpótlási vízigényével kellett számolni. Az állatállomány vízigényének megállapításához az állomány várható változása szolgált alapul. A koncentrált állattenyésztő telepek kialakítása, illetve az iparszerű állattartás térhódítása következtében az állatállomány vízigény prognózisánál figyelembe kellett venni a tartási technológiai fejlődésnek a vízigényekre gyakorolt hatását is. A mezőgazdaság feldolgozó üzemeinek vízigény előrejelzésénél a jelenlegi gazdaságpilitikai intézkedések és a fejlődés várható tendenciáinak figyelembevételével feltételezhető voít, hogy a mezőgazdasági üzemeken belül a saját termékek feldolgozása fokozódik. Az élelmiszer gazdaságban működő vertikális kooperáció továbbfejlődése alapján várható, hogy a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásai révén a mezőgazdaságon belüli feldolgozó ipar egyes ágazataiban lehetővé válik az optimális nagyságrendű termelőkapacitások létrehozása és ennek gazdasági előnyei a további fejlődés irányában hatnak. A feldolgozó üzemek vízigényének meghatározásánál az egységnyi termelési értékre jutó élelmiszeripari víznormákkal célszerű számolni. 0. fljlnititi tiM 2. ábra. A Duna-völgyi frissvízigények fejlődése Рис. 2. Динамика потребностей на свежую воду в бассейне Дуная Fig. 2. Variation of freshwater demands in the Danube Basin A Duna magyarországi vízgyűjtőjének a bázis szintre, illetve a fejlesztési szintekre előrejelzett éves frissvízigényét a 2. ábra mutatja be. A magyarországi tiszai vízigényeket, valamint a vízigények éven belüli elosztását, továbbá a vízgazdálkodási szelvényekhez való csoportosítását Csanádi — Hankó — Iritz — Szabó (1977) munkája mutatja be részletesen Bild 2. Zunahme des Frischwasserbedarfes im Donaubecken 1.2. A teljes Duna-vízgyüjtő vízigényeinek becslése A nagytérségi vízigények becslése, mint már az az előzőekből is kitűnik, csak akkor eredményes, ha viszonylag egységes gazdasági körzetekre vonatkozik (ECE 1976). Ha ezt a felosztást nem lehet megvalósítani, akkor nagyobb léptékű becslési eljárásokat kell alkalmazni. A magyarországi vízgyűjtőn a körzeteket meglehetősen jól ki lehetett jelölni (2. ábra), addig az egész Duna-vízgyűjtőn már szinte lehetetlen. A Duna-vízgyűjtő globális vízkészlet-gazdálkodási helyzetének jellemzéséhez a vízigénybecslési eljárás léptékét is változtatni kellett. Ha a részletesen megvizsgált magyarországi vízgyűjtőt tekintjük indikátornak, akkor az egész vízgyűjtőt egy átfogóbb eljárás alapján értékelhetjük.
