Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Iritz László: TÁVLATOK A DUNA VÍZKÉSZLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁBAN

Távlatok a Duna vízkészletének hasznosításában 287 A halgazdaságok vízigényének várható alakulása összefüggésben van a hal­húsfogyasztás növekedésével és azokkal az adottságokkal és műszaki feltételek­kel, amelyek a területen a halastavak létesítésére lehetőséget nyújtanak. Ennek figyelembevételével kellett meghatározni a várható halastóterületek nagyságát, mely területnél a tófelület km 2-kénti feltöltési és vízpótlási vízigényével kellett számolni. Az állatállomány vízigényének megállapításához az állomány várható vál­tozása szolgált alapul. A koncentrált állattenyésztő telepek kialakítása, illetve az iparszerű állattartás térhódítása következtében az állatállomány víz­igény prognózisánál figyelembe kel­lett venni a tartási technológiai fej­lődésnek a vízigényekre gyakorolt hatását is. A mezőgazdaság feldolgozó üze­meinek vízigény előrejelzésénél a je­lenlegi gazdaságpilitikai intézkedések és a fejlődés várható tendenciáinak figyelembevételével feltételezhető voít, hogy a mezőgazdasági üzeme­ken belül a saját termékek feldolgo­zása fokozódik. Az élelmiszer gazda­ságban működő vertikális kooperáció továbbfejlődése alapján várható, hogy a mezőgazdasági üzemek közös vállalkozásai révén a mezőgazdasá­gon belüli feldolgozó ipar egyes ága­zataiban lehetővé válik az optimális nagyságrendű termelőkapacitások létrehozása és ennek gazdasági elő­nyei a további fejlődés irányában hatnak. A feldolgozó üzemek vízigé­nyének meghatározásánál az egység­nyi termelési értékre jutó élelmiszer­ipari víznormákkal célszerű számolni. 0. fljlnititi tiM 2. ábra. A Duna-völgyi frissvízigények fejlődése Рис. 2. Динамика потребностей на свежую воду в бассейне Дуная Fig. 2. Variation of freshwater demands in the Danube Basin A Duna magyarországi vízgyűjtőjé­nek a bázis szintre, illetve a fejlesztési szintekre előrejelzett éves frissvízigényét a 2. ábra mutatja be. A magyarországi tiszai vízigényeket, valamint a vízigé­nyek éven belüli elosztását, továbbá a vízgazdálkodási szelvényekhez való cso­portosítását Csanádi — Hankó — Iritz — Szabó (1977) munkája mutatja be részletesen Bild 2. Zunahme des Frischwasserbedarfes im Donaubecken 1.2. A teljes Duna-vízgyüjtő vízigényeinek becslése A nagytérségi vízigények becslése, mint már az az előzőekből is kitűnik, csak akkor eredményes, ha viszonylag egységes gazdasági körzetekre vonatkozik (ECE 1976). Ha ezt a felosztást nem lehet megvalósítani, akkor nagyobb léptékű becslési eljárásokat kell alkalmazni. A magyarországi vízgyűjtőn a körzeteket meglehető­sen jól ki lehetett jelölni (2. ábra), addig az egész Duna-vízgyűjtőn már szinte lehetetlen. A Duna-vízgyűjtő globális vízkészlet-gazdálkodási helyzetének jellem­zéséhez a vízigénybecslési eljárás léptékét is változtatni kellett. Ha a részletesen megvizsgált magyarországi vízgyűjtőt tekintjük indikátornak, akkor az egész víz­gyűjtőt egy átfogóbb eljárás alapján értékelhetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom