Vízügyi Közlemények, 1982 (64. évfolyam)

2. füzet - Iritz László: TÁVLATOK A DUNA VÍZKÉSZLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁBAN

Vízügyi Közlemények, LXIV. évfolyam 1982. 2. füzet TÁVLATOK A DUNA VÍZKÉSZLETÉNEK HASZNOSÍTÁSÁBAN IRITZ LÁSZLÓ

1 A Duna vízkészletének kiemelkedő jelentősége van a vízgyűjtőjén élő több, mint 70 millió ember számára. Szerepe az évek során tovább fokozódik, hiszen hasznosításának intenzívebbé tétele minden Dunamenti ország fejlesztési terveiben fontos helyet foglal el. Azt is meg kell állapítanunk, hogy az egyes országokban végrehajtott különböző beavatkozások hatása ma már ritkán marad az országhatárokon belül, gyakran több országra is kiterjed. Ez a folyamat a jövőben még erőteljesebbé válik. Ezért egy-egy országnak a terveit a többi országban előirányzottakkal összhangban kell kialakítania. így van ez a vízgazdálkodás olyan fontos területén is, mint a vízkészlet-gazdálkodás. A Duna menti országok idejében felismerték egymásra utaltságukat ebben a kérdésben, és különböző együttműködések, elsősorban a Duna Bizottság keretében igen sok fontos munkát végeztek el, és sok közösen megoldandó feladatot jelöltek ki az elkövetkezendő időszak számára. Jelen munkánkban nem az együttműködések eredményeit kívánjuk elemezni, hanem saját vizsgálatainkkal igyekszünk alátámasztani a kitűzött feladatok közös megoldásának szükségességét. Korábban úgy tűnhetett, hogy a Duna vízkészlete „kimeríthetetlen", vagyis a felmerülő igényeket bőségesen fedezi. Az elmúlt évek során azonban igen gyors folyamatoknak lehettünk tanúi. Először is igen kedvezőtlenül változtak a vízminőségi viszonyok, és ezen változások tendenciája állandósult. A legutóbbi időszakban pedig a Duna minden érintett ország fontos vízbázisává lépett elő. A korábbi „gondtalan" vízkészlet-gazdálkodási helyzet megszűnt és az egyes vízhasználók vízigényei közötti ellentmondás mind élesebb lett. Fő feladatunknak azt választottuk, hogy az egész vízgyűjtőn becsüljük az emberi tevékenység hatását, és ezt összevessük a rendelkezésre álló vízkészletekkel. Először, a jövőben várható vízigények becslésével foglalkozunk, majd megvizsgáljuk a mértékadó készleteket és végül elemezzük a távlatban kialakuló vízkészlet-gazdálkodási helyzetet. I. A vízigények becslése A Duna vizgyűjtőterülete (1. ábra) igen nagy, 817 000 km

2, és rajta igen intenzív gazdálkodás folyik. Egyes becslések szerint itt 250 milliárd dollár nemzeti jövedelmet termelnek, és a távlatban ez a szám elérheti a 800 milliárdot is. 1 Iritz IAszló oki. hidrológus-mcrnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI, Budapest) Vízrajzi Intézetének tudományos munkatársa.