Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

4. füzet - Dóka Klára: A folyammérnöki hivatalok története

A folyammérnöki hivatalok története 567 szabályozó társulat felügyelete. Köztük legfontosabb a Csepel-szigeti és a Pest megyei Sárhözi Ármentesítő Társulat volt. A hivatal igen kiterjedt, országos jelentőségű munkát folytatott a Soroksári-Duna-ág szabályozásával, a csepeli kikötő építésének előkészítésével, a Duna-völgyi Lecsapoló Csatorna építésével kapcsolatben (OVL. A. II. 3.). A Zombori Folyammérnöki Hivatal feladata a Mohács környéki Duna-sza­kasz szabályozása, valamint a Dráva torkolat 1890 —1891-ben történt rendezése volt. A Duna Szeréin megyéig tartó szakaszán kívül felügyelete alá tartozott a Ferenc-csatorna, valamint 9 vízszabályozó és ármentesítő társulat. A Zombori Folyammérnöki Hivatalnak volt a századforduló után a legkisebb személyzete. Az Újvidéki és Pancsovai Folyammérnöki Hivatalok a Duna Szerém megyé­től Ómoldováig tartó szakaszán, valamint a Temes alsó részén voltak illetéke­sek. Fő feladatuk itt a hajózás felügyelete volt. A Nagykanizsai Folyammérnöki Hivatalt a Dráva és a Mura szabályozására hozták létre, felügyelete alá tartozott a Somogy megyei Drávamenti érdekeltség (OVL. A. II. 5.). Horvátországban Eszék, Sziszek, Mitrovica székhellyel működött folyammérnöki hivatal, amelyek felügyelete alá a Száva, Kulpa és a Dráva egy része tartozott. A Tisza völgyében az első világháborúig 7 folyammérnöki hivatal működött. A szatmári hatáskörébe tartozott a Tisza Ugocsa megye felső határától az eszeny-zsurki határig, a Szamos, Kraszna, Latorca alsó szakasza, valamint 5 vízszabályozó társulat felügyelete. A Sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal ellenőrizte a Tisza folyót az eszeny—zsurki határtól a tiszafüredi vasúti hídig, a Bodrog, Latorca, Ondova, Tapoly, Sajó egy-egy szakaszát, a felső- és alsó­bodrogi, a két szabolcsi és a Nyírvízszabályozó Társulatot. A Szolnoki Folyammérnöki Hivatalhoz tartozott a Tisza Tiszafüredtől Csongrádig, a Zagyva, Tápió, Tarna alsó szakaszai, valamint 8 vízszabályozó társulat. A Szegedi Folyammérnöki Hivatal a Tisza Csongrád— Titel közötti szakaszán volt illetékes a felügyeletet gyakorolni 11 társulat felett. A fő tevé­kenység ezen a szakaszon a társulatok ellenőrzése, a megépült védművek fenn­tartása volt (OL. К. 178. 3190/1925). A Gyulai Folyammérnöki Hivatal a Kö­rösök területén volt illetékes. Sok problémát jelentett az ekkor már végleges árterek szerint kialakult társulatok ellenőrzése, főként a belvízrendezés, szivaty­tyútelepek építése terén. Jelentkeztek új feladatok is a hajózás előmozdításánál. 1879 — 90 között megépült a Hortobágyi Berettyó főcsatorna, 1904—07 között Zlinszky Szilárd tervei alapján a bökényi vízlépcső és hajózsilip. A Körösök hajózhatóvá tétele napirendre került (Ihrig 1973). Az Aradi Folyammérnöki Hivatal a Maros alsó szakaszán volt illetékes. Kizárólag e folyó szabályozását irányította, ármentesítő társulat nem tartozott felügyelete alá (F. M. 1913). A Temesvári Folyammérnöki Hivatal a Bega, Temes, Bisztra szabályozásáért volt felelős, a Temes —Bega-völgyi, valamint a Tamisác Szabályozó Társulat tartozott felügyelete alá. Az egyes folyammérnöki hivatalok a vízrajzi szolgálat, a folyamfelvigyázói teendők jobb ellátása érdekében az illetékességi területükön levő nagyobb folyókat (Duna, Tisza, Dráva, Száva, Bega, Maros) szakaszokra osztották, és egy-egy szaka­szon folyamfelvigyázói állomást létesítettek. A folyamfelvigyázók szolgálati sza­bályzatát a Földmívelésügyi Minisztérium ugyancsak 1912-ben állította össze. Eszerint feladatuk az állami kezelés alatt álló folyókon és csatornákon levő épít­mények feletti őrködés volt. Főként a hajózás, tutajozás érdekében gyakoroltak felügyeletet. Ellenőrizték a halászati törvényben foglalt tilalmak betartását, és mérnöki felügyelet mellett kisebb vízimunkákat is végrehajtottak. A folyamfelvi­gyázókat a Földmívelésügyi Minisztérium vízügyi műszaki főosztálya nevezte ki, pályázat alapján. Munkábalépés előtt vizsgát kellett tenniük. A folyamfelvigyázók kint laktak a szakaszokon, beosztottjaik a csatorna- és zsilipőrök, vízmérce jegyzők, valamint egyes feladatoknál a medertisztító kormányosok voltak. A folyamfelvi­gyázók ellenőrizték a partokat és a medret, a kavics- és homok termelését, a meder e*

Next

/
Oldalképek
Tartalom