Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Csoma János-Kovács Dezső: A Duna Rajka-Gönyű közötti szakaszán végzett szabályozási munkák hatása

A DUNA RAJKA-GÖNYÜ KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÉGZETT SZABÁLYOZÁSI MUNKÁK HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE DR. CSOMA JÁNOS

1 - KOVÁCS DEZSŐ

2 A Duna Rajka —Gönyű (1850—1791 fkm) közötti szakaszán az 1950-es évek végéig elvégzett szabályozási munkák hatását és a kialakult mederviszonyokat egy széles körű kutatómunka keretében értékelték (Csorna 1962), majd meghatározták a további szabályozások főbb alapelveit. A szabályozási munkálatokat ezen a szakaszon azóta is az új irányelvek alapján készült, illetve átdolgozott tervek alapján végzik. E munkálatok hatásának átfogó értékelését tartalmazza az a közös tanulmány

3, amely összefoglalja az 1963 óta eltelt időszakra vonatkozó meder- és vízszintváltozásokat, a gázlók alakulását és egyben javaslatot ad a Gabcikovo (Bős)—Nagymaros vízlépcsőrendszer üzembe lépéséig szükséges további munkákra is. A következőkben bemutatjuk az új irányelvek alapján tervezett és végrehajtott szabályozási munkálatok főbb mennyiségi adatait, majd ismertetjük a tanulmány fontosabb megállapításait, értékelését és utalunk az időközben elvégzett vizsgálatok eredményeire is. Célunk, hogy a magyar Felső-Duna múlt században kezdődött klasszikus szabályozásának hatásáról, eredményeiről korábban elvégzett értékelésekhez csatlakozóan áttekintést adjunk e munkálatok befejezéséről, az érintett folyószakasz életében új korszakot jelentő vízlépcsőrendszer üzembe lépésig terjedően. I. A Itajku—Güiiyíí közötti Duna-szakasz általános szabályozási terve 1.1. Az általános szabályozási terv előkészítése Az 1950-es évek elején végzett nagyarányú kisvízszabályozási felújítási munkák és kotrások ellenére a Felső-Duna mederviszonyai és a hajózási vizonyok nem javultak a kívánt mértékben. A magyar—csehszlovák Közös Műszaki Bizottság (a továbbiakban KMB) 1956. évi ülésszaka foglalkozott a mederemelkedés kérdésével és úgy határozott, hogy a további szabályozási tevékenység megalapozására, elsősorban az egységes főmeder kialakítása érdekében, széles körű adatgyűjtési, kutatási munkát kell végezni. 1 Dr. Csorna János oki. mérnök a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Vízrajzi Intézet tudományos osztályvezetője. 2 Kovács Dezső oki. mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Főosztály Folyamszabályozási osztályvezetője. 3 A közös tanulmányt a magyar—csehszlovák Közös Műszaki Bizottság 1976. évi ülésszakának határozata alapján a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) Budapest részéről: dr. Csorna János, Laczay István, a Viskumny Ustav Vodného Hospodárstva (VUVH) Bratislava részéről: .1. Szolgay, A. Stanéiková, I!. Náther készítette. Az összefoglaló tanulmányt a dunai albizottság felülvizsgálta és értékelése alapján a tanulmányt és javaslatait a Bizottság az 1979. évi ülésszakán jóváhagyta.