Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

2. füzet - Homokiné Újvári Katalin-Makainé Nagy Zsuzsanna-Takács Ágnes: Az 1980. évi tisza-völgyi árvíz időjárási feltételei

192 Homokiné TJjvári К., Makainé Nagy Zs. és Takács Á. A júliusi árvizet megelőző négy csapadékperiódus több árhullámot indított a Tiszán és mellékfolyóin (elsősorban a Bodrogon és a Körösökön). Bár ezek az árhullámok nem értek el kritikus vízállás értékeket — július közepére levonultak, ellaposodtak — szerepük a júliusi árvíz kialakulásában mégis lényeges volt. A tartós csapadékos időjárás hatására a folyó vízállása az átlagosnál magasabban alakult, a talaj vízfelvevő képessége csökkent, sőt belvizek is keletkeztek. így a júliusi rendkívüli csapadék nagy része lefolyásra került. A július végi nagy árvíz az ötödik (július 21. és augusztus 1. közötti) csapadékos periódus következménye. A július 21—22. közötti időjárási helyzetek szolgáltatták azokat az egyes helyeken 70—90 mm-t is elért nagy csapadékokat, amelyek a rendkívüli árvizeket előidézték. A két nap alatt hullott csapadékmennyiség területi átlagait az I. táblázat tartalmazza. Tekintettel arra, hogy az említett két nap intenzív csapadéktevékenysége rendkívül sajátos csapadékszinoptikai helyzet következménye, részletes elemzésük betekintést nyújt azokba a folyamatokba, amelyek a Tisza vízgyűjtőterületén rekord csapadékmennyiségeket okozhatnak. I. táblázat Az 19Й0. július 21—22. között lehullott csapadék mennyisége FelsőTiszaTölgy Szam,os Bodrog SajóHernád Zagyra Körösök Maros TiszaTölgy 1980. VII. 21— 22. csapadéka h [mm] 51,8 44,8 67,4 20,8 16,1 53,7 26,5 33,3 A július 21 — 22. kritikus két nap jellegzetes talajközeli szinoptikus sémáit a 9. ábrán foglaljuk össze. A kiindulási alaphelyzetet egy skandináv ciklon, Pó-síkság feletti peremháborgással (a). A skandináv ciklon kelet-északkeleti irányba helyeződött át. A Pó-síkság feletti peremciklon 22-ére Erdély fölé helyeződve megerősödött, önálló ciklonná alakult és még napokig meghatározta a Tisza-vízgyűjtő időjárását (b, c). A csapadékszinoptikai folyamatokat most már időrendben követve a rendszer 21-én 00 GMT órakor a Duna vízgyűjtőterülete felett aktív. Az intenzív nedves-meleg szállítószalag délről nyúlik fel a melegszektorba. Az 500 mb-os felületen délnyugatról hideg levegő áramlott a szállítószalag fölé, amely erős labilizálódáshoz vezetett. A csapadékeloszlást meghatározó folyamatok közül a 10. ábrán bemutatjuk, hogy a vertikális feláramlás maximális értékeinek tengelye, az 500 mb-os felületen a jet-stream tengelye (az erős magassági szél viszonylag szűk zónája) és a csapadékszalag maximális értékei egybeesnek. A ciklonrendszer áthelyeződése nyomán a július 21-én 12 GMT órára a nedves-meleg szállítószalag tengelye a Tisza vízgyűjtőterülete fölé kerül (11. ábra) és dél-délkeleti irányból a ciklon centrális területei felé visszahajlik. A vertikális feláramlás a Tiszántúlra korlátozódik, a frontrendszer hatása a Kárpát-medence keleti része felett összpontosul. Ez azzal a folyamattal függ össze, hogy a magasban délnyugatról érkező posztfrontális hideg levegő továbbra is labilizálja a szállítószalag nedves, meleg levegőjét. A 11. ábrán feltüntettük a potenciálisan kihullható vízmennyiség eloszlását is. Szembetűnő, hogy értéke magas, a Tisza vízgyűjtőterületén 30—40 mm. A feláramlások intenzitását az is jellemzi, hogy egyes területeken a potenciális vízkészlet egészét realizálta, sőt az északkeleti vízgyűjtőkön a 35 — 40 mm-es vízmennyiséget többször is beemelte mezoléptékű csapadékrendszerek cirkulációjába és így 40 — 55 mm-es csapadékokat eredmé-